kökény
kökény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A szilvafával rokon, elterjedt tövises cserje; levele élesen fűrészes, virága fehér, gyógynövénynek is gyűjtik; bogyószerű csonthéjas termése hamvaskék színű, erősen fanyar ízű (Prunus spinosa). Árokparti kökény, Kökényszemű kislány, … Mért vagy olyan halvány? (népköltés) || a. Ennek termése. Hej savanyú a kökény, Házasodik a legény! (Kisfaludy Károly)
Szóösszetétel(ek): kökénybogyó; kökénybokor; kökénykék; kökénytövis; kökényvirág.
