kollégium
kollégium főnév -ot, -a (régies írva: collegium is)
1. Diákotthon egyetemi, főiskolai hallgatók vagy középiskolai tanulók számára. Középiskolai v. középiskolás kollégium; ® népi kollégium.
2. Rendsz. alsó-, közép- és felsőfokú tagozatot magában egyesítő és az újabb korban némely helyen tanítóképzővel kiegészített református bentlakásos tanintézet. A debreceni, nagyenyedi, pápai, sárospataki kollégium. A pápai kollégiumban tíz garas volt a büntetése a kocsmában kapatásnak [= rajtakapásnak]. (Jókai Mór) Különösen becses volt a híres tügyi torma, … amiért a pataki tanárok hajlandók jó kalkulust adni a tügyi gyerekeknek a kollégiumban. (Móricz Zsigmond) || a. (történettudomány) <Katolikusoknál a XVIII. sz. végéig:> középiskola.
3. (elavulóban) Ennek épülete. A kollégium kapuja, lépcsőháza. Nyáron kifestették a kollégiumot. A kollégium nagy, komor, négyszögű épület. (Móricz Zsigmond) A kollégium négyszög udvarán | ősszel, tízpercben … | egy fürj szállt le. (Szabó Lőrinc)
4. (elavulóban) A kollégium (2) diákjai és tanárai együtt. Meg volt bolygatva az egész kollégium.
5. (iskolai) <Egyetemen, főiskolán> vmely tudományág körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat. A professzor heti háromórás kollégiumot hirdetett a legújabb magyar irodalomról.
6. (vallásügy) A bíborosok kollégiuma: <a katolikus egyházban> a b. testülete.
7. (1945 után) <Minisztériumban> a miniszterhelyetteseknek és a főosztályvezetőknek, ill. <az egyes főosztályokon belül> a főosztályvezetőnek az illető főosztály vezető állásban levő dolgozóinak és a felügyeleti hatóságuk alá tartozó vállalatok igazgatóinak tanácskozó testülete.
Szóösszetétel(ek): kollégiumigazgató.
kollégiumi.
