komolyság
komolyság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A komoly (I. 1) melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság. Egyéniségének alapvonása a komolyság. Rendeltetésünk nem magányos élet S örök komolyság és elmélkedés, Hanem barátság és társalkodás. (Berzsenyi Dániel) Csupa komolyság, csupa öntudat, … igen erős morális egyéniség. (Ambrus Zoltán) || a. Vkinek v. vmely megnyilvánulásnak komoly (I. 3, 5–6) volta. A beszélgetés, a döntés, az elhatározás, a szándék, a viselkedés komolysága; arckifejezésének, szavainak, tekintetének komolysága; a betegség, a dolog, az eset, a helyzet, a veszély komolysága. Feltűnt öltözködésének komolysága. Meglepett a gyerek (gondolkodásának) komolysága. A kijelentés komolyságához nem fér kétség. || b. Ennek külső, látható megnyilvánulása, kifejeződése. Arcán komolyság ült.
komolyságú.
