konspiráció
konspiráció főnév -t, -ja, (régies írva: conspiratio is)
1. (elavulóban, választékos) Összeesküvés, titokban megszervezett támadás vki, vmi ellen. Konspirációt sző. A közvádló … egy messze elágazó conspiratio fonalait akarja a betyár nyakkendőjéből kihúzogatni. (Jókai Mór) || a. (politika) Titkos, földalatti politikai tevékenység vmely társadalmi rend ellen. || b. (politika) Az illegalitásban működő kommunista párt tevékenysége, ill. azok a szabályai és intézkedései, amelyek a pártot és a párttagokat a rendőrség üldözésétől megvédik.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkivel súgva-búgva való titkos szövetkezés, tanácskozás. Micsoda konspiráció ez már megint ott a másik szobában?
konspirációs.
