könyv [1]
könyv [1] főnév -et, -e [e, e]
1. Nagyobb terjedelmű szellemi alkotást v. több kisebb írásművet magában foglaló, írott v. nyomtatott íveknek, leveleknek egyik szélükön tartósan összefűzött egysége, amelyet rendsz. boríték, fedél véd. Fűzött, kötött könyv; ® haránt alakú könyv; kézzel írott könyv; ® kapcsos könyv; vki előtt v. számára ® csukott könyv vmi; nyitott könyv: (átvitt értelemben is) olyan élet, lélek, megnyilatkozás stb., amelyhez mindenki hozzáférhet; nyomtatott, vaskos, vastag, vékony könyv; a könyv homloka ¬; a könyv lapjai, levelei; a könyv oldala, metszése, háta v. gerince; a könyv sarka ¬; a könyv táblája ¬; a könyv megjelent, elfogyott, elkelt; a könyv fölé hajol; könyvbe ® nyom; lapoz a könyvben; a könyvből olvas ki vmit; becsukja, behajtja, beköti, fellapozza, felvágja, forgatja, kinyitja, elolvassa, kiolvassa* v. végigolvassa a könyvet; vmely könyvet ® herél; könyvet nyomtat; könyvet ® köt; könyvet árusít, vásárol. Jó asszony, felelt az özvegy, Könyvem nincs több, csak ez az egy. (Vörösmarty Mihály) Egy könyvvel elaludtam, elfeledtem | kitenni a kezemből. (Kosztolányi Dezső) Könyvre költöttem minden pénzemet. (Szabó Lőrinc) || a. Ez mint szellemi alkotás, kül. mint a nevelés, a művelődés eszköze; olvasnivaló, olvasmány. ® Históriás könyv; ® imádságos könyv; ismeretterjesztő könyv; ® szent könyv; szépirodalmi, tudományos könyv; ® zsolozsmás könyv; a könyv bírálata, ismertetése; a könyv ereje, hatalma; (vallásügy) a könyvek könyve: a biblia; (választékos) a könyv ünnepe: könyvhét, könyvnap(ok); belebújik, belemerül, beletemetkezik, belevész a könyvbe; csak könyv(ek)ből ismer, tud vmit; mindig a könyvet bújja; könyvet ® cserél a könyvtárban; falja a könyvet; bírálja, ismerteti a könyvet; könyvet ír vmiről; a könyvet nem lehet v. vki nem tudja ® letenni. Könyvet ad a nép kezébe. A könyv a művelődés hathatós fegyvere. Szóláshasonlat(ok): úgy hazudik, mintha könyvből olvasná: természetes könnyedséggel, folyamatosan, gyakorlottan h. Ment-e A könyvek által a világ elébb? (Vörösmarty Mihály) Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel? (Petőfi Sándor) Az író számára mindig a legérdekesebb könyv a saját készülő munkája. (Babits Mihály) || b. (politika) <Színt jelentő jelzővel:> vmely állam álláspontjának, eljárásának igazolására kiadott okmányok gyűjteménye. ® Fehér könyv; sárga, kék stb. könyv. || c. Könyv nélkül: szóról szóra, az eredetihez híven és emlékezetből. Könyv nélkül mondja, tudja a verset; könyv nélkül megtanul vmit.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Tankönyv. A tanulók az iskolában kapják könyveiket. Bevágta az egész könyvet.
3. (hivatalos) Nyilvántartásra, hivatalos v. üzleti jellegű bejegyzésekre való rovatos v. űrlapszerű lapoknak kötetet alkotó összessége. ® Ellenőrző könyv; ® értesítő könyv; ® kézbesítő könyv; nyilvántartó könyv; a bukméker, a lakók könyve. Beírtak engem mindenféle Könyvbe | és minden módon számon tartanak. (Kosztolányi Dezső) || a. (kereskedelem) Olyan, rendsz. rovatos, számozott lapokból álló kötet, amelyet többnyire az illetékes hatóság hitelesít, s amelyben a kereskedő, ill. vállalkozó az üzleti eseményeket, a rájuk vonatk. könyvelési tételeket feljegyzi. Kereskedelmi, üzleti könyv; vásárlási könyv: a) hivatalos helyen kiállított füzet, amelynek szelvényeire kötött kereskedelem esetén vmely áru bizonyos mennyisége vásárolható; b) részletfizetésre történő vásárlási rendszerben a szervező központ által kiállított füzet a vásárló részére, amelybe az eladáskor a vásárolt áru értékét stb. bevezetik; (kereskedelem, 1945 előtt) adósok könyve: olyan üzleti k., melyben több személynek hitelt nyújtó üzletember nyilvántartja adósait és tartozásaikat. Könyveink átnézésekor kiderült, megállapítottuk, hogy …; a könyvbe bevezet vmit; a könyvet lezárja; könyvet vezet. Az üzleti könyvek vezetését törvény szabályozza. || b. (1945 előtt, bizalmas) Rovatos lapokból álló olyan könyv, amelybe a hitelbe vásárolt áruk nemét és értékét a kereskedő bejegyzi, és megőrzését a vevőre bízza. Könyvre vásárol a fűszeresnél. || c. Összefűzött üres levelekből (papírlapokból) álló, a füzetnél többnyire vastagabb tömb, amelyet rendsz. tartósabb és díszesebb kötés véd. Könyvbe másolta verseit. Könyvet vett, abba írogatta naplóját.
4. (hivatalos) Néhány levélből (papírlapból) álló, kis alakú, rendsz. bekötött, gyak. arcképes okirat, igazolvány, amelyet vmely szervezet ad tagjainak, ill. amely szolgálati viszonyt igazol. Tagsági könyv. Fölvették a pártba, s megkapta könyvét. A háztartási alkalmazott már jelentkezett, könyvét is átadta. Szeptember 15-én kivette a könyvét meg a kis pénzét, ami benn vót, és elment a jó nagyságától. (Móricz Zsigmond)
5. Egy-egy irodalmi mű, ill. szakkönyv nagyobb egysége, több fejezetet összefogó, magában foglaló része. Első, második könyv. A mű két könyvből, 16 fejezetből áll. || a. A bibliának egy-egy nagyobb, összefüggő és rendsz. önálló egysége. Mózes öt könyve; Jelenések könyve.
6. (film, színház, bizalmas) Szövegkönyv, libretto. Az operett zenéje szép, de a könyv nem sokat ér.
7. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Az élet, a természet, a történelem könyve: maga az élet, a természet, a történelem mint a reá vonatkozó ismeretek v. a belőle levonható tanulságok foglalata. A természet örök könyvét forgatni ne szűnjél. (Vörösmarty Mihály) Nem dicstelen a lap, melyet a magyar nemzet … a történelem könyvébe iktatott. (Kossuth Lajos) || a. (átvitt értelemben, választékos) A sors, a végzet könyve: <naiv, fatalista szemlélet szerint> a dolgok törvényszerű, szükségszerű rendje. Meg van írva a sors könyvében: így kell lennie, történnie, nem lehet rajta változtatni.
Szóösszetétel(ek): 1. könyvadomány; könyvalak; könyvárus; könyvboríték; könyvbúvár; könyvcím; könyvcsat; könyvcsere; könyvcsomó; könyvégetés; könyvforgalom; könyvgyűjtemény; könyvgyűjtő; könyvhalmaz; könyvírás; könyvkereskedő; könyvkiállítás; könyvkritika; könyvküldemény; könyvmelléklet; könyvnyomás; könyvolvasás; könyvolvasó; könyvrészlet; könyvsajtó; könyvsátor; könyvtartó; könyvzár; 2. ábécéskönyv; adókönyv; ajándékkönyv; álmoskönyv; anyakönyv; árukönyv; betétkönyv; cselédkönyv; daloskönyv; emlékkönyv; énekeskönyv; évkönyv; feketekönyv; forgatókönyv; főkönyv; füvészkönyv; gyógyszerkönyv; iktatókönyv; imakönyv; iskolakönyv; jegyzőkönyv; jóskönyv; jutalomkönyv; katonakönyv; képeskönyv; kézikönyv; lakbérkönyv; leckekönyv; leltárkönyv; másolókönyv; mázsakönyv; meséskönyv; mintakönyv; misekönyv; munkakönyv; népkönyv; nótáskönyv; nyelvkönyv; olvasókönyv; osztálykönyv; panaszkönyv; parancskönyv; pénztárkönyv; postakönyv; raktárkönyv; segédkönyv; szakácskönyv; szakkönyv; számlakönyv; szerkönyv; szertartáskönyv; szövegkönyv; tagkönyv; takarékkönyv; tankönyv; telefonkönyv; telekkönyv; történelemkönyv; történetkönyv; törvénykönyv; törzskönyv; vázlatkönyv; vendégkönyv; vénykönyv; verseskönyv; vezérkönyv; zsebkönyv; zsoldkönyv; zsoltárkönyv.
könyvnyi.
