koordináció
koordináció főnév -t, -ja (régies írva: coordinatio is)
1. (tudományos) Mellérendelés (2). Az ellenzék … a rendi alkotmánynak új támaszt akart adni a városok coordinatiojával. (Kemény Zsigmond)
2.* (sajtónyelvi, választékos) Összeegyeztetés, egybehangolás. Az érdekek, a kiszállások, a termelési ágak koordinációja.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. (biológia) Az izmoknak a bonyolultabb mozgások véghezviteléhez szükséges együttműködése.
4. (műszaki nyelv) Különféle gépeknek célszerű, egybehangolt működése.
koordinációs.
