köpeny
köpeny [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Általában hosszú, bő, (ritk. ujjatlan) kabátszerű ruha, amelyet a felsőruhára öltenek. Felveszi a köpenyét. Magára teríti a köpenyét. Egykor régen szél urfival | Fogadott az öreg Nap: | Egy vándor köpenyét melyik Lophatná le hamarabb. (Gyulai Pál) S én csak rohantam … vásott | köpenyben, éhesen rajongva. (Kosztolányi Dezső) || a. Rendsz. a felső ruházat felett viselt ilyen (munka)ruha hideg, por, szenny ellen, a ruha kímélésére, védelmére. Orvosi köpeny. A borbélyok köpenyben dolgoznak. Köpenyét fejére borította az eső ellen. Fehér köpenyben | egy orvos a górcső fölé hajolt. (Kosztolányi Dezső) || b. Közvetlenül a testen v. az alsóruha v. otthoni öltözet felett viselt, rendsz. puha, kényelmes, hosszú, kabátszerű ruha. Fésülködőköpeny. A strandon köpenyben sétál. Köpenyt kapott magára, mert kopogtak az ajtón. || c. Palástszerű bő kabát, rendsz. díszruhaként. Hermelin köpeny. A köpeny (Irma színpadi belépője) ismerős volt Szindbád előtt. (Krúdy Gyula) || d. (katonaság) <Katonai stb. egyenruha darabjaként> a zubbony fölött hordott, a testhez simuló, térden alul érő felsőkabát. A raktárból a katonáknak kiosztották az új köpenyeket.
2. (műszaki nyelv) Vmely eszközt, gépet, alkatrészt védő, szigetelő burkolat. A kályha köpenye: a töltő kályháknak fém(lemez)ből való külső burka; az autó, a (motor)kerékpár (kerekének) köpenye: a (belső) tömlőt borító kemény gumiburok, abroncs (2b); a motorház köpenye: a m. fémlemezből készült borítója, fedele.
3. (állattan) A puhatestű állatok testét védő megvastagodott hártyaszerű bőrréteg.
4. (mértan) Palást (3). A kúp, a henger köpenye.
5. (történettudomány) <A címertanban> a címert övező lepelszerű dísz.
Szóösszetétel(ek): 1. köpenyszíj; 2. esőköpeny; fésülőköpeny; fürdőköpeny; gumiköpeny; munkaköpeny; porköpeny; varázsköpeny.
köpenyes.
