korcs
korcs melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. (állattan, növénytan) Különféle fajtájú egyedekből származó és rendsz. vmely szempontból kisebb értékű <állat, ritk. növény>. Korcs és rút kis eb volt, még kölyökkutya. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) Ilyen állatra, ritk. növényre jellemző, hozzá tartozó, vele kapcsolatos. [A jámbor tehén] fődísze rossz kolomp korcs szarv helyett. (József Attila)
2. (választékos, rosszalló) <Pesszimista hangulatú költőink szóhasználatában> olyan <személy, csoport>, amely az ősök, elődök jó tulajdonságait elvesztette, testileg v. lelkileg elfajzott, elsatnyult. Korcs ivadék, nép, utódok. Vándor állj meg! korcs volt anyja vére, Más faj állott a kihúnyt helyére. (Kölcsey Ferenc) Rajongó férfi és idegbeteg nő Korcs nemzedéket szűl. (Madách Imre) Irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket. (Babits Mihály)
3. (irodalmi nyelvben, rosszalló) Testileg v. lelkileg fejletlen v. elzüllött, tönkrement, hitvány. Korcs ember. Egy ily korcs, semmirevaló ember … a Tamás karján! (Tolnai Lajos)
4. (választékos, rosszalló) A fejlődés egészséges, normális v. kívánatos módjától elütő, beteges, helytelen módon keletkező; torz. Korcs divat, nyelv, szavak.
II. főnév -ot, -a
1. (állattenyésztés, mezőgazdaság) Korcs (I. 1) állat, ritk. növény. Ebből a keresztezésből csak korcs lehet. Az öszvér a ló és a szamár korcsa. Csiba te, rossz kutyák! … Harapós korcs, … Kopó, öleb … mindannyitok Nyüszögni [= nyüszíteni] és üvöltni fog. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)
2. (választékos, rosszalló) Korcs (I. 2–3) ember. Légy tiszta forrás tiszta keblünek, S zavart, ha korcsok rád tekintenek. (Vörösmarty Mihály) || a. (régies, rosszalló) Házasságon kívül született személy; fattyú. Mért bélyegeznek korcsnak, fattyunak? | Miért volnánk mi korcsok? | … Kik … hatalmasb alkatot, szilajb Erőt nyerénk. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Ki van lökve a tisztességes szülők gyermekei közül, mintha valami korcs lenne. (Mikszáth Kálmán)
3. (ritka, választékos) Vkiknek, vmi(k)nek a korcsa: elfajzott v. kifejletlen, egészségtelen, torz példánya, egyede. Legyek … Húnyó nép közt Osszián | Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! (Arany János)
