korlátoz
korlátoz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
Korlátok közé szorít; érvényében, működésében csökkent, megszorít. Korlátozzák a behozatalt, a kivitelt, a villanyáram fogyasztását. Ideiglenesen korlátozták a lapok terjedelmét. Korlátozták a hatáskörét. Cselekedeteiben nem korlátozom, Magányosságában nem háborgatom. (Gárdonyi Géza) Mikor … bekerültek a Kánanánba, … másfél századig urak voltak itt, akiket az úri hatalomban sem törvény, sem király nem korlátozott. (Móricz Zsigmond) || a. Korlátoz vmit: akadályozva, fékezve, gátolva korlátot szab vminek. Korlátozza a lehetőségeket, a növekedést; korlátozza érzéseit, szenvedélyét. A harmadfü csikó … Nem a tehertől fél, amelyet húznia kell majd, Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza futását. (Petőfi Sándor) Érzem, bár nem tudom nevét, mi az … Mi korlátozza büszke lelkemet. (Madách Imre) || b. Vmit vmire korlátoz: vmit, vkinek a tevékenységét bizonyos korlátok közé szorítja, ill. csak vmire irányítja, terjeszti ki. Kiadásait a legszükségesebbekre korlátozta. || c. Korlátozza magát (vmire): vmely tevékenységét önként bizonyos korlátok közé szorítja. A költő … műve kárára korlátozá magát. (Vörösmarty Mihály) Hagyd zajongni, majd az élet Korlátozza önmagát. (Madách Imre)
korlátozhatatlan; korlátozható; korlátozó; korlátoztat.
