korog
korog tárgyatlan ige korgott, -jon (rendsz. egyes szám 3. személyben) (hangutánzó)
<Gyomor, has> üres állapotban az éhség jeleként morgásra emlékeztető hangot ad. Éhes vagy, hogy úgy korog a gyomrod? Csütörtök délben … már mindnyájának száraz lett a gégéje, és korgott a hasa. (Mikszáth Kálmán) Gyomruk korogni kezdett, hatalmasan, követelve a maga jogát. (Kosztolányi Dezső)
korgás; korgó.
