korpa
korpa főnév korpát, korpája
1. A gabonaneműek héjából őrlés útján keletkező, keményítőt, fehérjéket stb. tartalmazó szemcsés anyag; főleg a kérődzők és disznók takarmányozására használják. Egy zsák korpa; korpát tesz a moslékba; korpával keveri a répát. Nagyanyám beleszórta a korpát a moslékos dézsába. (Móricz Zsigmond)
2. Az emberi (fej)bőrről lehámló apró fehér pikkely. Kabátja hajtókáján korpa fehérlett. (Kosztolányi Dezső) Látom hébe-korba, | sötét ruhája válla csupa korpa. (Radnóti Miklós)
Szólás(ok): (népies) korpa van a fejében: nagyon ostoba, buta ember. Közmondás(ok): Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók: aki rossz társaságba keveredik, maga is elzüllik.
Szóösszetétel(ek): 1. korpacibere; korpagyümölcs; korpahüvely; korpaképződés; korpamentes; 2. búzakorpa.
