körül
körül határozószó, igekötő és névutó, (régies) körűl, (elavult) környül [ü v. ű]
I. határozószó (ritka) Az ismert v. a szóban forgó személyhez v. tárgyhoz mint középponthoz viszonyítva minden oldalon (mintegy kört alkotva), ill. több oldalon. Nyomósítva: ® körös-körül; körül ibolyákkal szegett virágágy; körül fodros szoknya. Ott fekszik a jó Patrick Spens, Az urak is, körül. (Arany János) A tó partján körül roppant fenyők emelkednek. (Jókai Mór) Mariska egyre csak nézte a falon levő képet vak szemekkel; az ő leánykori képe volt a fehér blúzban, a vállon körül tenyérnyi széles csipkével. (Móricz Zsigmond)
II. igekötő
A. <Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. a körül- igekötős címszavakat, főleg igéket.>
B. <Önállósítva, körül- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás nyomósításaként; a szóban forgó igével egyértékű.> [Körülvezetted a vendéget a városban?] – Körül [= Igen, körülvezettem.]
III. névutó (ragtalan v. személyragos szó után, azzal együtt értve)
1. Azon a vonalon v. területen, amely minden irányban v. több irányban körülveszi a névszóval jelölt személyt v. tárgyat mint középpontot. A tó körül lévő erdő; a tábortűz körül fekvő katonák; az asztal körül ülő vendégek. Amott hátul pedig a kemence körűl Az apró-cseprőség zúgva zsibongva űl. (Petőfi Sándor) [Haja] koszorúba volt fonva a feje körül. (Mikszáth Kálmán) || a. <Mozgást jelentő igével kapcs.:> a névszóval jelölt személy v. tárgy közelében v. tőle meghatározott távolságra, a személyt v. tárgyat megkerülve, körbe járva. A kerék a tengely körül forog. A Föld a Nap körül kering.
2. Azon a helyen, amely a szóban forgó személy v. tárgy közelébe esik, ennek táján, környékén. Pest körül jártunk, amikor …; a ház körül: a háznál, a lakóház közelében; itthon, otthon. A ház körül tesz-vesz. Ez a ruha jó lesz a ház körül. Zoltai messze behatva Visszavivókkal küzd Arszlánnak sátora környűl. (Vörösmarty Mihály) Juszuf! te lappangj itt a vár körűl! (Vörösmarty Mihály) Ami csak szépség s ami reménység, Mind ti vagytok a Tisza körül. (Ady Endre)
3. (átvitt értelemben) A szóban forgó személynek, dolognak, ügynek mint elképzelt középpontnak a környezetében, közelében, barátságos v. ellenséges szándékkal. Ólálkodik vki körül. Sokat sürög-forog az asszony körül. Ott settenkedik a lány körül. Ady és a szimbolizmus körül nagy irodalmi harcok dúltak. Az özvegy … legöregebb nővérem körül forgolódott. (Tolnai Lajos) A bácsi volt csak állandó a kisasszonyok körül. (Ady Endre) || a. (népies) A szóban forgó személy birtokában, keze ügyében. Hát nem volna Jakab körül egy kis pénz? (Vas Gereben) Hát Lizi körül hogyan töltötte be hivatását [Kavaczky]? (Krúdy Gyula)
4. (átvitt értelemben) <Főleg vmivel foglalkozást, törődést jelentő igékkel és kifejezésekkel kapcs.:> a szóban forgó dologra nézve, azzal kapcsolatban. Sok volt a panasz, a nehézség, a baj az adókivetés körül. Sokat fáradozott a gyűjtés körül. Tovább fejleszthessék azon szaktudományt, mely körül fáradnak. (Kemény Zsigmond) Találékonysága nem a fabulák költése, csak felruházása körül jelentkezik. (Arany János) A föld, a paraszt munkások, … a becsületes gond a gazdaság érdekei körül hamarosan átgyúrták Ferkót. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Vki v. vmi körül forog vmi: vminek (a beszédnek, a társalgásnak, a vitának stb.-nek) ő v. az van a középpontjában mint annak legfontosabb tárgya. A széptani elmélet és kritika, mely a dolgok veleje s nem héja körül forog. (Arany János) Gondolatim mostan mulatozva járnak, Csekély gazdasága Körül éd’s apámnak. (Lévay József)
5. <Vhová menést, gyülekezést, vhova elhelyezést, vhova jutást jelentő igével, kifejezéssel kapcs.:> köré (1). Nyaka körül csavarta a kendőt. Neki is az önhittség gőznimbust [= képzelt dicsfényt] fona homloka körül. (Kisfaludy Károly) Patrona hívei főnökük körül kezdtek gyülekezni. (Jókai Mór) Tegnap óta kéreg nőtt a szívem körül. (Gárdonyi Géza) [Dani] szerette volna, ha égig érő sövény nő a portája körül. (Móricz Zsigmond)
6. (átvitt értelemben) <Vkit, vmely ügyet, tervet, javaslatot mint elképzelt középpontot tekintve, csoportosulást, tömörülést jelentő igével, kifejezéssel kapcs.:> köré (2). Az Ady körül csoportosult írók. A javaslat körül tömörülők külön megbeszélésre ülnek össze.
7. (ritka) A szóban forgó tárgy, hely környékéről <eltávozva, eltávolítva, eltávolodva>. El a szurokkép környül, akarom. (Szász Károly–Dante-fordítás)
8. (átvitt értelemben) Nagyjából a kapcsolt szóval megnevezett időben, kevéssel előbb v. utóbb, mint a szóban forgó idő(pont); tájban. Nyolc (tíz stb.) óra körül: hozzávetőleg nyolc (tíz stb.) órakor. Éjfél körül lehetett az idő; nyolc óra körül már ott volt. Odakünn sötét zivataros éjszaka volt; az idő tíz óra körül, és minden ajtó zárva. (Jókai Mór)
9. (átvitt értelemben) <Számnévi jelzős, életkort jelentő főnév után:> körülbelül annyi idős <korban>, mint amennyinek a számnév(i jelzős szerkezet) mutatja. Ötven év körül járt, amikor elvesztette édesanyját. [Hugó] Negyven év körül volt már, s egy kicsit himlőhelyes … (Jókai Mór)
10. (átvitt értelemben) <Számnév, mértéknév után:> a megnevezett számnál, mennyiségnél vmivel több v. kevesebb; hozzávetőleg annyi, mint a kapcsolt számnévben, számjelzős mértéknévben megnevezett mennyiség. Ezer körül voltak a foglyul ejtettek. Ára száz forint körül mozgott. Volt rumjok is, úgy hét-nyolc pint körűl. (Ábrányi Emil–Byron-fordítás)
Szólás(ok): ld. kréta.
