kóstol
kóstol tárgyas ige -t, -jon
1. <Ételt, italt> ízlel. Kóstolja a levest, hogy elég sós-e. || a. (ritka, túlzó) <Ételt, italt> csak igen kis mennyiségben fogyaszt; igen keveset eszik, iszik belőle. Csak kóstolja a bort. Kóstoltam tokajit, Gyomrom únalmait [= émelygéseit] Szerzé e szent ital is. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (rendsz. múlt időben) (átvitt értelemben) <Élményt> tapasztalatból vmennyire megismer, ízelítőt kap belőle. Már kóstolta a nyomorúságot. Most kóstolt először harcot. [A rabok] már vért kóstoltak, tizennégy fegyőr hevert halálos sebekben lábaik alatt. (Jókai Mór)
Igekötős igék: belekóstol; megkóstol; végigkóstol.
kóstolás; kóstolt; kóstoltat.
