kotlik
kotlik tárgyatlan ige -ok, -asz; -otok v. kotoltok; -ott v. kotolt; -anék, -anál, -ana; kotoljon; kotolni v. -ani, (tájszó) kotol
1. <Tyúk, ill. több madárfajta nősténye> teste hőmérsékletének növekedésével és rendsz. egy sajátos hangnak gyakori hallatásával tojásainak kiköltésére készül. || a. <Ilyen nőstény madár> tojásokon ül és költ.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Sokáig egy helyben, otthon ül. Egész nap a szobában kotlik.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Kotlik vmin: sokáig és lassan csinál vmit, piszmog vmivel. Már két hete kotlik a kéziraton. Mit kotlasz rajta olyan sokáig?
Igekötős igék: megkotlik.
kotlás.
