kotlós
kotlós melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <tyúk, ritk. más (házi) szárnyas>, amely kotlani készül, ill. amely már tojásokon ül és költ. Ez a tyúk már kotlós, meg kell ültetni. || a. Olyan <tyúk, ritk. más (házi) szárnyas>, amely kicsinyeit vezeti. Ott megy a kotlós tyúk. Édes kotlós anyjok egy kotyogására Hogy fut a sok csirke egy szem gabonára … (Csokonai Vitéz Mihály) Dúl-fúl, mint a kotlós tyúk, mikor héját lát. (Kisfaludy Károly)
2. Olyan <tojás>, amely néhány napig tyúk alatt v. keltető gépben volt, és ezért fogyasztásra már alkalmatlan. Ez a tojás kotlós, nem lehet megenni. Véletlenül egy kotlós tojás került a jó tojások közé.
3. (népies) Olyan <csirke>, amely még a kotlóval jár, amelyet az anyja még nem hagyott el. Kotlós csibe.
II. főnév -t, -ok, -a Kotlós tyúk; kotló. A kotlós húsz csibét vezet. Kimerülten, szomjan éhen, Szegény kotlós ül a fészken. (Tompa Mihály) Milyen bájosak a … sárga tollú csibék is, melyek csipogva bújnak a kotlósok szárnya alá. (Kosztolányi Dezső)
