kovács
kovács főnév -ot, -a
1. Az az iparos v. ipari szakmunkás, aki vasból v. más fémből hevítéssel, kalapálással formálva különféle tárgyat, eszközöket és alkatrészeket készít. Lópatkoló és gazdasági kovács; falusi kovács; az üzem kovácsai. Be szeretnék rámás csizmát viselni, Ha a kovács jól meg tudná vasalni. (népköltés) A kovácsműhely előtt a kovács elszántan állott a tuskónál. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Az a személy, aki vkit, vmit (ki)alakít, megformál, létrehoz. Az új ember kovácsa; a történelem kovácsa.
Közmondás(ok): Ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa: mindenki maga alakítja a saját sorsát.
Szóösszetétel(ek): 1. kovácsáru; kovácseszköz; kovácsfogó; kovácsfújtató; kovácsinas; kovácskalapács; kovácslegény; kovácspöröly; kovácssalak; kovácsszerszám; kovácsüzem; kovácsvas; 2. fegyverkovács; gépészkovács; gyógykovács; hályogkovács; kazánkovács; szegkovács; szerkovács; tervkovács; verskovács.
kovácsság.
