kövérség
kövérség főnév -et, -e [ë, e]
1. A kövér (I. 1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot. A kövérség kényelmetlen és nem egészséges. || a. Vkinek, vminek kövér (1–2) volta, jellege. A csecsemő, a gyermek, az öregasszony kövérsége; a disznó, a liba kövérsége; arcának, karjának, testének kövérsége; a hús, a sajt kövérsége. Gurult az öreg úr, mint az ördögmotolla, nagy lihegve a kövérsége miatt. (Mikszáth Kálmán) Pista mikor kicsi volt, a kövérségtől … sokszor nem szállott le az ágyról, mikor kellett volna. (Móricz Zsigmond)
2. Kövér személy. Hát láttál ilyen kövérséget?
3. Húsnak, testnek kövér, zsíros része. Levágja a szeletről a kövérséget.
4. Vminek kövér (3–9) volta. A gabona(szemek), a kalászok kövérsége; a föld, a levegő kövérsége; az erszény kövérsége; a betűk kövérsége.
