középkori
középkori melléknév
1. A középkorhoz (1) tartozó, akkor fennállott, létrehozott, keletkezett. Középkori épület, intézmények, költészet, társadalom, vár. [Dante „Pokol”-ja] egy nagy pszichológiai múzeumhoz hasonlít, … megtoldva egy középkori kínzókamrával. (Péterfy Jenő) A régi templom falában egy középkori várúr sírja volt elhelyezve. (Krúdy Gyula) Ha megunta magát, bement valamely órára, … logikára vagy középkori irodalomra. (Babits Mihály) Középkori komor talárban | trónolt bíránk, a lelkiismeret. (Szabó Lőrinc)
2. (átvitt értelemben is, rosszalló) A középkorra (1b) jellemző; visszamaradott, maradi. Középkori állapotok, előítéletek, erkölcsök, felfogás, fogalmak, technika. Középkori fogalmainknak napunk világosságában végre enyészni kell. (Eötvös József) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Durva, erőszakos, kegyetlen. Középkori kínzások; a vallatás középkori módszerei.
középkorias; középkoriság.
