központ
központ főnév
1. (régies) Középpont (1a). Én megtalálom a rejtett valót, Habár a föld központja rejtené. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Egy … kerek pókháló volt kifeszítve két … boróka között: annak a központjában ült egy … mogyoró nagyságú keresztes pók. (Jókai Mór) Vmely területnek megközelítőleg a közepe, középső része. A tanácsház a község központjában van. A ház kitűnő, …csak az az egyetlen… hiba van, hogy kissé messze van a város központjától. (Móricz Zsigmond)
2. Vmely közösségnek, szervezetnek az a része, szerve, amely köré a többi tömörül, amely a többiek tevékenységét irányítja. A tábor központja a parancsnoki sátor volt. || a. Kül. vmely több kisebb egységre, szervre szétágazó szervezetnek, intézménynek legfőbb szerve, hivatala, ill. olyan része, ahonnan a többi működését irányítják. Szövetkezeti, szakszervezeti társadalombiztosító központ; a vállalat központja; a központ rendelkezése, utasítása; a központba helyeznek, rendelnek vkit. A gyermek megszületett … Mihály, mikor … az időjárás engedte, levitte a tanyák központjába, ahol van pap is, anyakönyv is. (Tömörkény István) || b. Olyan hely (ország, vidék, város stb.) v. intézmény, amelyben vmely emberi tevékenység nagymértékben, nagy jelentőséggel összpontosul, s ahonnan e tevékenység hatásai, eredményei kiindulnak. Gazdasági, művelődési központ; (katonaság) bevonulási, mozgósítási központ: <háború idején> az egységek mozgósításával megbízott szerv. Pest a XIX. század elején irodalmi központtá vált. Az egykori kis városka a nehézipar központja lett.
3. Az a hely, ahol vmely bonyolult, nagy területre szétágazó műszaki berendezést irányítanak, kezelnek. Elektromos, távbeszélő központ. Halló! itt a központ beszél. A központ nem jelentkezik. Ha rosszul kapcsol a központ, | vagy meghal valakid, rágyujtsz. (Kosztolányi Dezső) || a. (jelzővel) (biológia) <Az agyban> az a rész, hely, ahol az ingerek érzetté válnak, ill. ahol összpontosulnak; az agy vmely tevékenységének székhelye. Hallási, látási központ.
4. (átvitt értelemben) Vminek a központja: vminek a középpontja (3). Az élcelődés, a gúny, a tréfa központja vki; a társaság központja; az érdeklődés, az események központjában áll. A társaságban ő volt a központ. Hajszálnyi pontossággal kidolgozott történetek voltak ezek, melyeknek központja mindig ő volt. (Karinthy Frigyes)
Szóösszetétel(ek): agyközpont; alközpont; hírközpont; idegközpont; kémközpont; pártközpont; tanyaközpont; távíróközpont; telefonközpont.
központos.
