köztársaság
köztársaság főnév
Az az államforma, amelyben a legfőbb hatalom olyan személy(ek)é, ill. szerv(ek)é, aki(ke)t, ill. amely(ek)nek tagjait a lakosság választja meghatározott időre; re(s)publika. Népi demokratikus köztársaság; parlamentáris köztársaság; szovjet szocialista köztársaság; ® kikiáltják a köztársaságot. Itt a nyilam! mibe lőjjem? | Királyi szék áll előttem, Bele lövöm bársonyába … Éljen, Éljen a köztársaság! (Petőfi Sándor) Ausztriában és Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, a csehek és jugoszlávok önálló állammá alakultak. (Kuncz Aladár) || a. Ilyen államformában élő ország, állam. A Szovjetunió szövetséges és autonóm köztársaságai; a köztársaság egész területe. A katonai erő … nagy része rögtön áttért a felkelőkhöz, később valamennyi letette az esküt a köztársaságnak. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. köztársaságellenes; 2. népköztársaság; szovjetköztársaság; tanácsköztársaság.
