kritikai
kritikai melléknév -lag
1. Kritikára (1) vonatkozó, arra irányuló. Kritikai elvek, hajlam, irány, jelleg, szellem, természet. || a. Kritikában szokásos, kritikára jellemző. Kritikai hang, szempont.
2. Kritikát magában foglaló, annak szolgálatában álló. Kritikai dolgozat, észrevétel, folyóirat; (filozófia) kritikai idealizmus: Kant német bölcselő filozófiai rendszere; kritikai irodalom, lap, megjegyzés, munkásság; kritikai realizmus: a) (irodalomtudomány) <a XIX. és a XX. században> a realizmusnak az a fajtája, amely bírálja a fennálló társadalmi viszonyokat, de nem mutat rá a társadalmi problémák megoldásának a módjára; b) (filozófia) a jelenkori angol és amerikai burzsoá filozófiának az az irányzata, amelynek hívei az agnoszticizmus álcázott formáival harcolnak a materializmus ellen; kritikai rovat, szemle, tevékenység.
3. (irodalomtudomány) Kritikai kiadás: vmely irodalmi műnek az eredeti kéziratok v. első kiadások alapján szerkesztett hiteles szövegű, magyarázó jegyzetekkel, változatokkal bővített kiadása. Mikszáth műveinek kritikai kiadása ötven kötetben.
