lefarag
lefarag tárgyas ige
1. <Vmely tárgyról vmely fölösleges, nem kívánt részt v. hozzátapadt idegen tárgyat, anyagot> faragással eltávolít. Lefarag vmiből vmennyit, egy darabot; lefaragja a fáról a göcsöket; lefaragja a ceruza összerágott végét. A falak párkányát a kőmívesek némely helyen lefaragták, hogy az ostromlétrák ne kapcsolódjanak. (Gárdonyi Géza) Egy ízben késsel kellett és baltával lefaragni a csizmát, mely csonttá fagyott a lábán. (Móricz Zsigmond)
2. <Tárgyat> úgy farag, hogy a kívánt mértékben kisebb, vékonyabb, simább lesz; megfarag. Lefaragja a botot, az oszlopot.
3. (átvitt értelemben) <Rendsz. vmely nemkívánatos dolgot> lépésről lépésre, fokozatosan csökkent, kisebbít, enyhít, ill. megszüntet. Lefaragták durvaságát, szögletességét. Toldi … a királyhoz erőlködve hajlék … „Szeresd a magyart, de ne faragd le” – szóla, „Erejét, formáját, durva kérgét róla … ” (Arany János) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Rendsz. pénzkiadással kapcsolatos tételt vmely hatóság> csökkent, ill. töröl. Költségvetésünkből lefaragták a reprezentációs kiadásokra előirányzott tételek egy részét. A hivatal létszámát lefaragták ötvenről harmincnyolcra.
lefaragás; lefaragható; lefaragó; lefaragott; lefaragtat.
