lefolyás
lefolyás főnév -t, -ok, -a
Általában a lefolyik igével kifejezett mozgás, történés; az a tény, hogy vmi lefolyik.
1. Vmely folyadéknak, kül. víznek vmiről, vhonnan lefelé való folyása. Gyors, lassú lefolyás; a víznek az árterületről való lefolyása; a tintának a padlóra való lefolyása.
2. (földrajz) Tó vizének összeköttetése a tengerrel, ill. a tengerbe ömlő folyóval, folyamrendszerrel. A Balaton lefolyása a Sió. || a. Olyan felszíni sajátosság, amelynek következtében a víz vhonnan le tud folyni. A kertnek, a szántónak nincs lefolyása.
3. (műszaki nyelv) Mesterséges vízlevezetésre való szerkezet, építmény. A csatorna, a vízvezeték lefolyása. Elzárták a zsilip lefolyását.
4. Vmely cselekvés, tevékenység, esemény v. huzamos állapot időbeli mozzanatainak egymás után következése a befejeződésig. A betegség, az ünnepség lefolyása. A vizsgálat lefolyása mintaszerűen történt. A verseny lefolyását a rossz idő megzavarta. Tinódy elénekelte a csata lefolyását, s a jelenlevők bús figyelemmel hallgatták. (Gárdonyi Géza) A betegség okait és várható lefolyását … jobban akarta ismerni a doktornál. (Babits Mihály) || a. <Idővel kapcs.:> vminek folyam(at)a, eltelése, elmúlása. Egy hónap lefolyása alatt. E napok lefolyása alatt mindenki megelégedve érezé magát. (Eötvös József) || b. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) <Vmely történeti alakulatban, jelenségben> az utolsó szakasz, a vég. Mint lesz birodalmam lefolyása, vége? | Lássam, az istened igaz istenség-e? (Arany János)
lefolyási; lefolyású.
