lehullat
lehullat tárgyas ige
1. <Főleg növény a levelét, virágát> addig hullatja, míg valamennyi le nem hull róla. A fák lehullatják lombjukat. Folyj el, o folyj, patak, és kit partod bokra lehullat Vidd a rózsalevélt gyors vizeidben alá. (Vörösmarty Mihály) Bús, puszta lesz Mingyárt az ég, Hullatja le Minden diszét. (Petőfi Sándor)
2. (ritka) Vki, vmi előidézi, okozza, hogy vmi lehulljon (5); leejteget. Honnan hullatják le ezeket a tárgyakat?
lehullató; lehullatott.
