lelkesedik
lelkesedik [e-e-ë v. e-ë-ë v. ë-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. Vkivel v. vmivel való érzelmi azonosulásból eredő lelkes hangulatban van, és ezt ki is fejezi. A tömeg egy emberként lelkesedett. Sohasem tudott lelkesedni. Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Húzd, de még se, – hagyj békét a húrnak, … Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg újra lelkesedve. (Vörösmarty Mihály) Ezt hallván a tábor, lelkesedve, kiált. (Arany János)
2. Lelkesedik vkiért, vmiért: rajongást, lelkes tiszteletet, szeretetet érez, ill. mutat vki, vmi iránt. Lelkesedik a leányért, a költőkért. Ifjú korában Vernéért lelkesedett. || a. (bizalmas) Nem lelkesedik vmiért: nem szereti, nem kedveli. Nem lelkesedik ezért a gondolatért. Sose lelkesedett a ponyvairodalomért.
Igekötős igék: fellelkesedik.
lelkesedő.
