lemetsz
lemetsz tárgyas ige
Egyetlen metszéssel levág vmit. Vesszőt metsz le a fáról. A gép lemetszette az ujját. A fenés [= fekélyes] tagot le kell metszened! | Nem használ annak balzsam és kenet. (Tompa Mihály) Minekelőtte elmegy hazulról, a kertben zsebkése ollójával lemetsz egy virágot, s gomblyukába tűzi. (Kosztolányi Dezső) || a. (mértan) Lemetsz vmit (vmiből): <vonal, lap> tér- v. síkidom v. egy másik vonal vmely részét a többi résztől leválasztja, elhatárolja. A húr a körből lemetsz egy területet. A kúpon áthaladó sík lemetszi a csúcsot. || b. (átvitt értelemben) <Kanyarodót> rövidítő átvágással kihagy; átvág. Lemetszi a hajtűkanyart.
lemetszés; lemetszet; lemetszett; lemetszhető; lemetsző.
