lepotyog
lepotyog tárgyatlan ige (bizalmas, tréfás, hangutánzó)
<Magasabb helyről> alacsonyabb helyre potyog. A körte lepotyog a fáról; a könyvek lepotyognak a polcról. A lovasok egymás után potyogtak le a lovakról. Ilyen cudar hideg éjszakán a verebek egymás után potyognak le a fákról, s hajnalban a szemetes söpri össze őket. (Kosztolányi Dezső) || a. (régies, irodalmi nyelvben) Lecsorog, lehull. Nem látod, mint potyog | hazádfiának orcáján le könnye? (Katona József) || b. (ritka) Leesik, lepottyan. Kisfiam … vigyázz a szekérre, hogy le ne potyogjon valami. (Vörösmarty Mihály)
lepotyogás; lepotyogó; lepotyogott.
