lepucol
lepucol* ige
Kerülendő szó vagy kifejezés.
1. tárgyas Vmiről letisztít vmit. Lepucolják a havat a járdáról. A sarat lepucolta a csizmájáról. || a. <Állatot, tárgyat, dolgot> a rajta levő idegen anyagtól (szennytől, portól) megtisztít. Lepucolja a csizmáját, a lovat.
2. tárgyatlan (bizalmas) Rendsz. vki, vmi elől lefut, leszalad, gyorsan lemegy v. lejön vmiről, vhova. A sziréna hangjára lepucolt a pincébe. Ahogy jött a csősz, a gyerekek lepucoltak a fáról.
lepucolás; lepucolható; lepucoló; lepucolt; lepucoltat.
