lerakodó
lerakodó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki lerakodik (vhonnan vhova). A szekérről lerakodó parasztok; az úttestre lerakodó szállítómunkások.
2. Lerakodással kapcsolatos, lerakodásra alkalmas v. használatos. Lerakodó díj; lerakodó terület.
II. főnév -t, -ja
1. (ritka) Lerakodó személy. A lerakodók belefáradtak munkájukba.
2. (bizalmas) Az a fedetlen, ledöngölt terület, ahova vasúti állomáson a szállított v. szállítandó árut lerakják. Cukorrépát, fát, szenet hánynak le a vagonokból a lerakodóra.
Szóösszetétel(ek): 1. lerakodóhely; 2. szemétlerakodó.
