leszed
leszed ige
1. tárgyas <Gyümölcsöt, termést, virágot stb. meghatározott mennyiségben v. teljességre törekedve> kézzel a szárról, tőről, általában termőhelyéről szedve eltávolít. Leszedi a gombát, a málnát. Leszedték a cseresznyét. Már szedtünk a szőlőből, de még nem szedtük le. || a. tárgyas (átvitt értelemben) Végsőt mosolyga arcád, s a halál Leszedte róla szép rózsáidat. (Vörösmarty Mihály) Hiszen az útfélen itt-ott Egy kis virág nekem nyitott: Azt leszedve, Megvolt szivem minden kedve. (Arany János) || b. tárgyas (ritka) Leszed vmit: vmely területen termett vmennyi gyümölcsöt, termést, virágot stb. leszedi. Két holdat már leszedtek, még hátra van három.
2. tárgyas <Több hasonló jellegű tárgyat, élőlényt rendsz. magasabb helyről> egyenként, sorban, ismételt mozdulattal levesz, eltávolít. Leszedi a ruhát a kötélről, a könyveket a polcról, a hernyókat a fáról, a képeket a falról. A bútorokat leszedik a kocsiról. A pókhálókat szedte le a gerendáról. (Jókai Mór) A vár kapuján kőművesek jelentek meg, és kezdték leszedni az osztrák jelvényeket. (Móricz Zsigmond) A cseléd jött be a szobába, a feketekávés csészéket szedte le az asztalról. (Hunyady Sándor) || a. Leszedi az asztalt: az étkezéshez az asztalra tett tárgyakat az étkezés után sorban leveszi és elviszi. Mikor kilenc órakor fölkelt, látta, hogy az asztal nincs leszedve, még mindig ott a tegnap esti findzsa, a piszkos tányérral. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyatlan (ritka) Ezt a műveletet elvégzi. Ha leszedtél, ágyazz meg!
3. tárgyas <Egyetlen részből, darabból álló dolgot> rendsz. körülményesen v. több mozdulattal levesz, eltávolít vhonnan. Leszedi vkiről a kabátot; leszedi a kötést a sebről; a lóról leszedi a nyerget. Leszedé karjáról az arany kösöntyűt. (Arany János) Szedd le gyorsan a hámot a lovakról, és hozd utánam. (Mikszáth Kálmán) A gyerek nem örült a kendőnek. El is határozta, hogy mire beér az iskoladűlőbe, leszedi a fejéről. (Móra Ferenc) || a. tárgyas (sport) <Labdát> kézzel elkapva lehúz, levesz. A kapus a csatár fejéről szedte le a labdát.
4. tárgyas (bizalmas) <Személyt> nagy nehezen levesz, v. némi üggyel-bajjal lesegít vmiről. A gyerekeket leszedték a kemence tetejéről. Alig tudták leszedni a kocsiról. [A vonatról] a legnagyobb szeretettel szedték le ez urak és hölgyek a Tarczali-családot. (Tolnai Lajos) A tiszteletes asszony … maga ment … a városba … Megtörtént a csikorgó teleken, hogy félfagyottan szedték le a szekérről. (Móricz Zsigmond)
5. <Folyadék, pépes anyag tetejét, felső rétegét> ismételt mozdulatokkal (rendsz. kanállal) lemeri, leveszi. Leszedi a tej fölét. Leszedi a zsírt a levesről. Leszedte a befőtt penészes tetejét.
6. tárgyas (bizalmas) <Bőrt> erős dörzsöléssel, horzsolással lehúz, lekapar. A kerék leszedte lábáról a bőrt. || a. tárgyas (ritka) <Természeti erő v. vmely tárgy> a helyéről eltávolít vmit. A vihar leszedte a ház tetejét. Puszta a szivem, mint kopár őszi tarló, Amelyről leszedte a kalászt a sarló. (Arany János) [A ház] oldalairól már leszedte az idő a vakolatot. (Jókai Mór)
7. tárgyas (bizalmas) <Madarat, repülőgépet> röptében lelő. Rálőtt a vadludakra, hármat leszedett. Két repülőgépet szedtek le a légelhárító ágyúk. Egy perc műve volt … a két szalonkát két lövéssel leszedni a levegőből. (Jókai Mór)
Szólás(ok): ld. keresztvíz.
leszedés; leszedet; leszedett; leszedhető; leszedő.
