létesül
létesül [e] tárgyatlan ige -t, -jön
(hivatalos, választékos) <Főleg intézmény, szervezet, berendezés, viszony> létrejön, keletkezik. Tanyaközpontok létesülnek. Egyre újabb ipari, kulturális intézmények létesülnek. Megegyezés létesült köztük. || a. (régies, irodalmi nyelvben) <Tevékenység, folyamat, eredmény> létrejön, születik, támad. Minden találmány, mesterség, müvészet | … érted létesűl. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. (elavult, irodalmi nyelvben) <Gondolat, terv> megvalósul. Én végtelen időtől tervezem S már bennem élt, mi mostan létesűlt. (Madách Imre)
létesülés; létesülő; létesült.
