leutazik
leutazik ige
1. tárgyatlan Vmely szempontból lent levő helyre (hegyvidékről síkvidékre, északról délre, nagyobb helységből kisebbe) utazik. Leutazik Bulgáriába. Leutazott vidékre. Leutaztak balatoni nyaralójukba. Leutazik a hegyekből a tengerpartra. Mihelyt szerét ejthettem, leutaztam hozzá egy pár napra. (Kosztolányi Dezső) Egyszer egy szerb hercegnőhöz kellett leutaznom … (Gelléri Andor Endre)
2. tárgyas (ritka) Leutaz (1–2). Évente több száz kilométert leutazik.
leutazás; leutazgat; leutazó; leutaztat.
