levertség
levertség [lëvertség v. lëvercség] főnév -et, -e [ë, e]
A levert (2) emberre jellemző lelkiállapot, magatartás. Levertség látszik rajta! Honnan ez a levertség? A hír hallatára nagy levertség vett erőt rajta. Az általános levertség mindenkire látszott hatni. (Jókai Mór) Mihály úrfin egy kis levertség borongott. (Petelei István)
