lapát
lapát főnév -ot, -ja
1. (gyak. összetételben) Homorú, kanálszerű v. két oldalán peremes lapból és rendsz. kissé fölfelé hajló nyélből álló eszköz, főleg porszerű, darabos, szemes anyagnak vhová való rakására. A segéd belemerítette a lapátot a lisztbe. || a. Hasonló eszköz, lapja azonban sima, ásószerű. Rátette a kenyeret a lapátra, és bevetette a kemencébe. A fazekas lapáttal simára veri az agyagot. || b. Az ilyen eszközök vaslapja, nyél nélkül. Nyelet csinál, farag, üt a lapátba.
2. Evező (II. 2), evezőlapát. Két lapáttal evezett. A gálya … a nagyobbak közül való volt, mivel 26 pár lapát vonta. (Mikes Kelemen) Messze felborzolta a lapát a vizet. (Arany János)
3. <Hajón, malmon v. turbinán> a vízikerék koszorújára merőlegesen v. kissé hajlítottan rászerelt, gyak. rekeszt alkotó lap(ok egyike). A hajó lapátjai verték a vizet.
4. jelzői használat(ban) Egy lapáttal egyszerre fölemelhető, egy lapátra férő mennyiség vmiből; lapátnyi. Egy lapát föld; egy pár lapát szén.
Szólás(mód): kéz.
Szóösszetétel(ek): 1. lapátfej; lapátfülű; lapátnyél; lapátrúd; lapátszámra; lapátszarvú; lapáttenyér; lapátvégű; 2. ásólapát; evezőlapát; kormánylapát; sütőlapát; szemétlapát; szeneslapát; szórólapát; tortalapát.
lapátos.
