lecke
lecke [e-e] főnév leckét, leckéje [e-e]
1. (iskolai, kissé bizalmas) Vmely tantárgyból az iskolai oktatás idején kívül végzendő, megírandó v. kül. otthoni megtanulásra kijelölt szóbeli feladat. Írásbeli, szóbeli lecke; feladja, felhagyja a leckét; felmondja a leckét; tanulja, nem tudja a leckét. Mára nincs lecke. Makacsul elmondom újra mondókámat, mint egy betanult leckét. (Karinthy Frigyes) Zsuzsival baj van. Nem jár rendesen az iskolába, a leckéit immel-ámmal végzi. (Nagy Lajos) || a. (iskolai, kissé bizalmas) Vmely tantárgyból otthon elvégzendő feladat v. más elkészítendő munka, gyakorlandó anyag (rajz, kézimunka, kottázás, zenegyakorlás stb.). Mértanból a lecke egy gúla készítése. A levelek kifestését kaptuk otthoni leckének. A jövő zongoraórára sok leckét adott a tanárnő. || b. (átvitt értelemben, bizalmas) Általában feladat. Az élet feladta neki a leckét. Eszébe jutott, hogy ma különös a lecke; a török császárt kell felröpíteni a paradicsomba. (Gárdonyi Géza)
2. (iskolai) <Tankönyvben, kül. nyelvkönyvben> egyszeri tanulásra szánt rész, fejezet. Ismétlésre az első öt lecke van feladva. Holnapra a második leckét kell átvenni.
3. (régies) Rendsz. órákra beosztott, magánúton folytatott tanítás, ill. tanulás. Vmilyen leckét ® vesz. Az úrfiból, akinek mentort tartottak, leckét adó diák lesz. (Mikszáth Kálmán) A leckét megszakítva, udvarlással tölti a hátralevő időt. (Krúdy Gyula)
4. (iskolai, régies) Iskolai óra. A chemiai leckén azt vette észre nagytiszteletű Szabó Gerzson uram, hogy tanítványai … felfegyverkezve jelennek meg a hallgató teremben. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben) Korholás, kioktatás, leckéztetés. Köszönöm a leckét. Leckéket nem fogadunk el senkitől, főképp … ily falusi jegyzőtől nem. (Eötvös József) Odahaza … majd kijár a lecke Sárikának. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Oktató beszéd, feddő prédikáció. Egyszóval, unalmas, mint a böjti lecke [az ének], Többet ér a jó bor, meg a szép menyecske. (Arany János)
6. (átvitt értelemben) Olyan, rendsz. az illetőre nézve kellemetlen esemény, fájdalmas tapasztalat, amelyből tanulságot meríthet a jövőre nézve. Jó leckét ® ad vkinek. Ez jó lecke volt neki. Tanultak a (történelmi) leckéből. Szeretem, mikor a hitvány emberek csúfot vallanak, jó leckét kapnak. (Tolnai Lajos) A legcsúnyább, ha valakinek nincs ennivalója. Istvándiban már ebből leckét kaptam. (Móricz Zsigmond)
7. (átvitt értelemben, gúnyos) <Csak néhány szókapcsolatban:> gondolkodás, egyéni feldolgozás nélkül, gépiesen elsajátított s elismételt mondanivaló. Jól ® megtanulta a leckét; tudja a leckét.
8. (vallásügy) Lecke v. (hivatalos) szent lecke: <a misében> az a rész, amely a szentírás aznapra kijelölt, nem evangéliumi részletének olvasásából áll, ill. az erre az alkalomra kijelölt szöveg. || a. (vallásügy) Szent lecke: <protestánsoknál> az istentisztelet elején a lelkipásztor által felolvasott, de meg nem magyarázott hosszabb bibliai rész. || b. (vallásügy, népies) Textus (2).
Szóösszetétel(ek): 1. leckefelmondás; 2. nyelvlecke; tánclecke.
