lefelé
lefelé határozószó, (népies) lefele
1. Lent levő hely felé (, de oda még el nem érve). Lefelé megy ¬; lefelé megy a lépcsőn, a lejtőn. Ereszkedik lefelé a toronyból. Lefelé visz az út a völgybe. Olyan hatalmasan dobogott kebele, Mert ím kötélhágcsó indul meg lefele; A vitéz … belépett a vár kis ablakán. (Petőfi Sándor) Tibor … lefelé botorkált a csigalépcsőn. (Kosztolányi Dezső) Egy gólya … ereszkedik lefelé. (Nagy Lajos) || a. A föld felé irányulva v. irányítva. Lefelé csavard. A hinta fölfelé, majd lefelé leng. Felhágott már a nap a dél hév pontjára, Egyenesen omlik lefelé sugára. (Csokonai Vitéz Mihály) A bástya három ágyúja lefelé volt irányozva. (Gárdonyi Géza) || b. A zenit felől a látóhatár felé. A nap lefelé megy az égen. A Göncölszekér rúdja lefelé áll. Hajlott a hold lefelé az égen. (Petőfi Sándor) A nap már lefelé ereszkedik. (Nagy Lajos) || c. <Írott v. rajzolt ábrázolásban:> a lap alsó széle felé. Húzz egy vonalat lefelé! A lázgörbe itt lefelé fordul.
2. A fej v. felső rész felől a láb, ill. az alsóbb rész irányában. A seb lefelé terjed. Szépen esik a ruha lefelé. A köles bugája felülről lefelé érik.
3. Álló helyzetből eldőlt, fekvő helyzet felé. Vigyázz, a fa lefelé dől! || a. Vmely rendes, megszokott helyzetből alsóbb helyzet irányában. Lefelé hajlik, horgad, konyul, kunkorodik. Fölöttébb mulatságos volt elnézni, hogy görbülnek … ajkszegletei lefelé. (Jókai Mór)
4. Úgy, hogy (szokásos, természetes helyzetében) felső része alulra kerül. Lefelé fordított fazék; (történettudomány) a (nemesi) címert lefelé fordítják: (átvitt értelemben is) a család, amelynek ez volt a címere, kihalt. A kenyér a vajas oldalával lefelé esett a földre. Ez így megy folyton-folyvást, míg csak a címerpajzst lefelé nem fordítják … (Mikszáth Kálmán)
5. A folyóvíz folyása irányában. Eveznek lefelé. Az ár lefelé sodorja a csónakot. Hej halászok, halászok, Merre mén a hajótok? | Törökkanizsa felé | Viszi a víz lefelé. (népköltés) Duna vizén lefelé úsz a ladik. (Arany János) A csolnakot viszi lefelé az ár. (Nagy Lajos)
6. Dél felé, délnek. [Hova utazol?] – Lefelé, Baranyába.
7. (átvitt értelemben) Alacsonyabb mérték, fok felé. Mennek az árak lefelé; lefelé licitál; vmely számot lefelé kerekít: a kerek szám fölötti mennyiséget elhagyja.
8. (átvitt értelemben) Egy fontosabb, központibb hely, intézmény felől vmely távolabb eső, kevésbé fontos v. a központnak alárendelt hely, szerv, közösség felé. Itt fönt ezt mondod, de mit válaszolsz lefelé, ha kérdezik?
9. (átvitt értelemben) Vmely – az osztálytársadalmakra jellemző – értékelés szerint kevésbé megbecsült helyzet, állapot, osztály v. közösség irányában. Lefelé csúszik. Fölfelé szolgálatkész, de lefelé goromba. Nem olyan ember, aki fölfelé hajlong, lefelé rúg. Ha feljebb rangúak kitüntetik, azt … nagyon jó néven veszi, mert csak lefelé arisztokrata. (Mikszáth Kálmán) Akinek egy szilvafájával többje van, az már lefelé nem ismeri meg azt, akinek kevesebbje van. (Móricz Zsigmond)
10. (népies) <A le igekötő helyett a cselekvés v. a folyamat kezdetének v. folyamatosságának kifejezésére:> fokozatosan le. Vetkőzik lefelé; lefelé rángat vmit. Kászolódik lefelé a kocsiról. Lohad a daganat lefelé. Úgy csillapult vére lefelé azonban, Mint az örök csep hull nagy üres barlangban. (Arany János)
11. (népies) Vmely szempontból lent levő, távolabbi tájon, helyen. Ott v. arra lefelé mélyebb a víz. Mi újság arra lefelé? Arra lefelé új házak épülnek. Arra fölfelé kevés a búza, sok a kő, erre lefelé búza csak van …, de mit ér, ha kő nincsen. (Tömörkény István)
