lehet
lehet [ë-e] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], lehessen [ë-e-ë] (a jelentő mód jelen 3. személyben igei-névszói állítmány igei részeként is)
I. <A van igének ható alakja.>
1. A valóság törvényei alapján megvan rá a mód, az eshetőség, hogy létezzék, legyen. A bajban is lehet valami jó. Napsütésben is lehet eső. Hideg és meleg nem lehet egyszerre. Lehetne ott rend, ha akarnák. Nem is gondoltam volna, hogy erre ki ilyen kedves hely is lehessen. (Tolnai Lajos) Itt nem lehet félreértés … (Mikszáth Kálmán) || a. (állítmányi névszóval) A valóság törvényei megengedik, hogy vmi v. vmilyen legyen vki, vmi. Az anyja, az apja, a fia, a lánya stb. lehetne: oly nagy közöttük a korkülönbség, hogy ez megengedné: <a szóban forgó személy> az anyja, az apja, ill. a fia, a lánya stb. legyen. Lehet valaki jó munkás és jó sportoló egyszerre. Egy óriás pipacsvirágot látott úszni a … szőlő barackfái között …, ami természetesen nem lehetett pipacsvirág, hanem piros napernyő. (Mikszáth Kálmán) Én, beteg ember, csupán csak várok, | Vitézlő harcos nem lehetek. (Ady Endre) || b. A körülmények megengedik, nincs akadálya, hogy vkinek, vminek legyen vmije. Ha saját házad lehet, minek bérelnél lakást? Lehetne neked is rádiód, ha el nem pazarolnád a pénzedet. Nagyon örülök, hogy szerencsém lehet becses látogatásához. (Csiky Gergely)
2. (rendsz. állítmányi névszóval) Ok, logikai, erkölcsi v. jogi alap van rá, hogy legyen, ill. hogy vmi v. vmilyen legyen. Arról szó se lehet v. szó se lehet róla; lehet ilyen álláspont is. Nyugodt lehetsz. Te ebben nem lehetsz bíró. Ilyen esetben igazán haragos lehet. Én is lehettem volna rossz hozzád. Ez a mennyiség nem lehet egyenlő ennek a két számnak a szorzatával. || a. Ok, erkölcsi v. jogi alap van rá, hogy vkinek legyen vmije. Ehhez még nekem is lehet néhány szavam. Neked is lehet jogod a családban. Egy szavad se lehet. || b. (állítmányi névszóval) Meg van engedve, hogy vmilyen v. vmennyi legyen. Legalább két méteres lécre van szükségem, de lehet hosszabb is. Lehet több húsz dekával a sajt? Ennél rövidebb nem lehet az új kabát sem, mert kilátszik alóla a szoknyám. Lehet öt kiló a csomag? || c. <Kérdő, felszólító mondat v. egyéb előzmény után ráhagyás, beleegyezés kifejezésére:> jó, nem bánom, legyen. [Légy te a fogó.] – Lehetek. [Ott légy!] – Ott lehetek. Na jó, a tied lehet a labda.
3. <Egyszavas tagmondatként, ellentétes értelmű mondat előtt, megengedő tartalommal:> elismerem, megengedem. Beteg volt, lehet, de azért írhatott volna. Nem akart megsérteni. Lehet, de megsértett. || a. (állítmányi névszóval is) <Ellentétes mondatot megelőzve, gyak. fölényes nemtörődömséget kifejező megengedésként:> még ha … (van) is, még ha … volna is, legyen bár … lehet(ne) itt pénz rakáson, akkor se nyúl(na) hozzá. Tőlem lehet százszor is igazgató, akkor is megmondom neki a véleményemet. Képzelj, barátom, valakit, aki | tavasztól őszig csak duhajkodik | …; szívében milyen mámora | lakik a létnek! Lehet primitív, | isteni az, óriás az a szív! (Szabó Lőrinc) || b. (Felőlem v. tőlem) lehet neki: <fölényes nemtörődömséget kifejező megengedésként:> nem törődöm vele, ha … van is neki. Felőlem lehet neki pénze, rangja, én nem fogok neki gazsulálni.
4. (állítmányi névszóval) Képes arra, hogy vmilyen legyen; vmilyen tud lenni. Hogy lehet ilyen szemtelen? Hát lehet valaki ennyire kegyetlen? Rosszabb már nem is lehet(ne). Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, | az anyag gyermekei … | Ilyen erős csak az lehet, | ki velünk van teli. (József Attila) || a. Megeshet, hogy vki képes, vmi alkalmas lesz vmire (arra, hogy vkinek vmely szolgálatot tegyen, segítségére, hasznára legyen). Segítségére, támaszára, vigasztalására lehet. Miben lehetek ® szolgálatára? Még hasznára lehet ez a keserű tapasztalás.
5. Föltehetően, valószínűleg, bizonyára van (vhol). Nagyon meleg lehet Afrikában. Dél felé lehetett az idő. Azóta már otthon lehetnek a vendégeink. Nagy eső lehetett arra délen. Ott lehet az a polcon, csak nézd meg. || a. (állítmányi névszóval) Föltehetően, valószínűleg az, olyan v. annyi (amit, amilyet, amennyit az állítmány névszói része megjelöl). [Ki az?] – A szomszéd lehet. Éhes lehetsz már! Ez lehet tíz kiló is. Szép ruha; drága lehetett. Megint hallatott valami hangot, ami … fenyegetésféle lehetett. (Mikszáth Kálmán) Kerti lakás lehetett az valamikor, valami szép márványnyaraló. (Gárdonyi Géza) || b. (birtokos személyragos alannyal) Valószínűleg van neki. Szép jövedelme lehet. Lehet már neki is vagy három gyereke. Olyan puha szíve lehet, hogy kenyérre lehetne kenni. (Mikszáth Kálmán) || c. <Főmondat értékű használatban alanyi mellékmondattal:> elképzelhető, föltételezhető, megeshetik, megtörténhetik; meglehet, talán. Lehet, hogy már be is töltötte tizedik évét. Lehet, hogy jön. Lehet, hogy ő ilyen gonosz lenne? Lehet! Nem lehet, hogy idejében megérkezzék. Lehet, hogy Bontó vármegyét maga Bismarck se tudná kormányozni …, s lehet, elkormányozná jól a legutolsó írnok is, ha főispán lenne és nem tudnák róla, hogy írnok volt. (Mikszáth Kálmán) || d. (kissé népies) Úgy lehet: talán úgy lesz, hogy …; megtörténhet, hogy … Úgy lehet, még meggyógyul. Toronytetőkön nézvén nyughelyet: Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet. (Tompa Mihály) || e. (túlzó) Nem lehet!: <felkiáltásként:> hihetetlen, elképzelhetetlen, elképesztő, nem hiszek a szememnek, a fülemnek! Hát megjöttél? Nem lehet! Hé! ki az? hová mész? te vagy, öreg Bence? | Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse! (Arany János) || f. <Kérdő mozdatban, a kérdésben foglalt bizonytalanság éreztetésére.> Mi lehet ez? Hol lehet az a gyerek? Igaz lehetne? Hány óra lehet? Növendékei … részekre bontották őt, akár játékukat, amelyet egykor … elrontottak, hogy megnézzék, mi lehet benne. (Kosztolányi Dezső) || g. <Vmely mondatban kifejezett közlésre, ill. kérdésre adott határozatlan válaszként:> megeshetik, nem lehetetlen. [El fog jönni.] – Lehet. [Elmegy?] – Lehet. [Valószínűleg eső lesz.] – Lehet.
6. (állítmányi névszóval is) <Feltételes módban a kívánság szerényebb, tartózkodóbb kifejezésére:> bár volna; kívánatos volna; jó lenne, ha (vhol, vmilyen, vmennyi) volna. Lehetne már egy kis eső! Lehetne az a pénz az én zsebemben is. Lehetne jobb is ez a tészta. || a. <Feltételes módban, birtokos személyragos alannyal, óhajtás kifejezésére:> kívánatos volna, hogy legyen neki; jogos, helyes lenne, ha volna neki. Már több eszed is lehetne. Neked is lehetne már egy rendes állásod. Lehetne jobb sora is.
II. <A lesz ige ható alakja.>
1. (állítmányi névszóval is) A valóság törvényei alapján megvan rá a mód, az eshetőség, hogy kialakuljon, legyen vmivé v. vmilyenné, ill. hogy vkiből, vmiből legyen vmi. A tanítvány nem lehet mindjárt mesterré. A vétek sohasem lehet erény. Nem lehet gyümölcs azon a fán, amelynek nincs virága. Csak nagy cukortartalmú mustból lehet jó bor. Ezer esztendő távolából | … kilábol | a népségből a nép fia. | Hol lehet altiszt, azt kutatja. (József Attila)
2. (állítmányi névszóval is) Megeshetik, hogy lesz vkiből, vmiből vmi, előfordulhat, hogy vki, vmi vmilyen lesz. Még képviselő is lehet belőle. Ebből könnyen baj lehet. Még beteg is lehetsz. Ettől örökre nyomorék lehettél volna.
3. Hova lehetett?: (vajon) hova mehetett, hova kallódhatott, hova tűnhetett? Hova lehetett a ceruzám? Hova lehetett az a gyerek?
4. (a lesz-nek mint jövő idejű igének ható alakjaként) Nincs akadálya annak, hogy majd vhol v. vmilyen állapotban legyen. [Ott lesztek a vacsorán?] – Nem lehetünk ott. Egy héten belül készen lehet a kabát. Ebben a hónapban még lehet meleg. A beteg még jobban lehet. || a. (birtokos személyragos alannyal) Nincs akadálya annak, hogy majd vkinek legyen. Lehet még neked is szerencséd. Nekem már ebben az életben nem lehet jobb sorom.
III. Segédigeszerűen (kitett v. odaértett főnévi igenévi alannyal v. esetleg mellékmondattal; az érdekelt személy a m, ill. a főm részeshatározója, gyak. a főnévi igenéven is személyraggal van megjelölve; igekötős ige esetén az igekötőt elválasztja az alapigétől).
1. (személyes vonatkozás nélkül) Lehet vmi: a valóság törvényei megengedik az embernek, hogy vmit tegyen; módjában van az embernek vmit tenni. (Már) nem lehet(ne) ® eladni vkit. Nem lehet igaz barátok nélkül élni. Mondani lehet, még sincsen úgy. Ezt meg lehet tanulni. Ezen nem lehet változtatni. Ezt már meg lehetett volna nézni. Az írást már nem lehetett elolvasni. [Nyisd ki az ajtót.] – Nem lehet. Ha nem lehet, hát nem lehet: bármilyen nehéz is, bele kell nyugodnunk, hogy nem áll módunkban (vmit tenni). Megcsináljuk, amilyen gyorsan csak lehet. Mihelyt lehet, elintézem. Télen csak az innenső részét lehetett a szobáknak használni. (Mikszáth Kálmán) Jobbra a konyhába lehetett benyitni. (Kuncz Aladár) || a. (személyre vonatkoztatva, a főnévi igenév birtokos személyraggal) Vkinek módjában van vmit tennie. Nem lehet mozdulnia. Nem lehetett lefeküdnöm. Nekünk nem lehet ezt megtennünk. Erre nem lehet elmenekülnöd.
2. (személyre vonatkozás nélkül) Nem jár kellemetlen v. veszélyes következménnyel, (ha vmit tesz az ember). A jénai üveget a tűzre lehet tenni. Vízbe lehet kénsavat önteni, de kénsavba vizet nem. Gyémánt inggombot vagy ezüst dohánytartót is ott lehet felejteni az udvaron, az neki mindegy … Becsületében ő föltétlen. (Tömörkény István) || a. <Lenéző v. bizalmatlan árnyalattal:> nem árt (vmit tenni), bár különösebb haszon, öröm nem jár vele, eredmény nem várható tőle. [Milyen az ebéd?] – Meg lehet enni. [Jó a cigaretta?] – El lehet szívni. Meg lehet próbálni. [Milyen a falu?] – Meg lehet nézni.
3. (személyre vonatkozás nélkül) Ok, jog, erkölcsi alap van rá (hogy az ember vmit tegyen). Hogy lehet így nyilatkozni? Lehet erre válaszolni? Erről a kérdésről még sokat lehetne beszélni. [Magyar jakobinus dala.] Vajjon lehet-e jobbra várni? … | Vajjon fölébred valahára | A szolga-népek Bábele? (Ady Endre) || a. (személyes használatban a főnévi igenév rendsz. birtokos személyraggal) (túlzó) Oka, joga, erkölcsi alapja van vkinek (vmit tenni). Neked erről nem lehet beszélned. Nekem őt nem lehet figyelmeztetnem. Nekünk is lehet egyszer megmondanunk v. megmondani a magunkét. || b. (személyre vonatkoztatva is) <Indulatos beszédben, főleg tagadó v. kérdő alakban:> erkölcs, jog, szokás, illem alapján szabad, kell, szükséges (vmit tenni). Most már nem lehet tovább hallgatnom! Ilyet nem lehet mondani! Lehet ezt a szörnyű zajt tovább tűrni?! || c. (személyre vonatkozás nélkül) <A szóban forgó cselekvés> általánosan meg van engedve; szabad, nem tilos vmit tenni. Be lehet jönni. Most nem lehet bemenni, mert értekezlet van bent. || d. (bizalmas) <Ható igéjű állítmány mint kérdés után, válaszként:> igen, szabad. [Vehetek belőle?] – Lehet! [Veled mehetek?] – Lehet. Lehet!: <gyermekjátékban:> a hunyó elindulhat, hogy megkeresse társait. || e. <Kopogtatásra feleletként:> szabad, bejöhet(sz)! || f. (személyre vonatkoztatva, a főnévi igenév birtokos személyraggal is) (ritka) <A főnévi igenévvel megnevezett cselekvés> vki számára meg van engedve; vkinek szabad, nincs megtiltva (vmit tenni). Neked be lehet jönni. Neki ezt nem lehet megtudnia. || g. <Beleegyezés, megengedés, ráhagyás kifejezésére:> a beszélő szempontjából nincs akadály, ellenvetés abban a tekintetben, hogy csináljanak vmit, történjék vmi. Nyitva lehet hagyni az ajtót. Most már le lehet másolni a kéziratot. Azt is meg lehet próbálni. || h. <Felszólítás helyett megengedésként v. figyelmeztetésként:> most már megvan a mód rá, szabad, ill. itt az ideje (vmit tenni). Tessék, itt van egy kis hely, le lehet ülni! Be lehet szállni! Lehet ebédelni!
4. (személyre vonatkozás nélkül) Az ember, vki tud, képes (vmit tenni). Mit lehet rajta szeretni? El lehet-e viselni ilyen szenvedést? Hogy lehet ezt megtenni? Az ágytól még csak el lehet válni, de a jó asztaltól nagyon keserves. (Mikszáth Kálmán) || a. (népies, tréfás) Nem lehessen tudni: az ember nem tudhatja. || b. (népies, bizalmas) Mit lehessen tudni?: az ember nem tudhatja, mi is az igaz, mi van a dolog mögött, hogy lesz, mint lesz.
5. <Feltételes módban kívánságként v. enyhébb, óvatosabb felszólításként:> kellene. Lehetne már indulni! Ezt is meg lehetne már csinálni.
Igekötős igék: ellehet; kilehet; meglehet; odalehet.
Szóösszetétel(ek): jóllehet.
