leköszön
leköszön tárgyatlan ige
1. (kissé bizalmas) Leköszön (vmiről): vmely tisztségről, hivatalról lemond. Leköszön az elnökségről; leköszön vki javára. Megútálta a hivataloskodást, s leköszönt. (Mikszáth Kálmán) Mikor … leköszöntem az állásomról, küldöttséget vezetett hozzám, hogy vonjam vissza a lemondásomat. (Móra Ferenc)
2. Fent levő helyről lent levő hely felé v. ilyen helyen levő vki felé köszön. Leköszön vhonnan; leköszön az ablakból.
leköszönés; leköszönő; leköszönt; leköszöntet.
