leng
leng [e v. ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë]; -eni [e]
1. <Vmely pontján, ill. részén rögzített test> szabadon mozgó részével majd az egyik, majd a másik, egymással ellentétes irányban, egymás után többször elmozdul, ide-oda billen. Leng az inga, a mérleg nyelve; leng a hinta. Egyszer egy kis földrengés is volt. A villanycsillár sokáig lengett a szobában ide-oda. (Babits Mihály) Romlott fényt hány a korcsma szája, … | benn fuldokolva leng a lámpa. (József Attila) || a. <Vmin rögzített, vmire felfüggesztett hajlékony, könnyű test> lebegve ide-oda mozog. Haja leng a szélben; lengenek a zászlók. Vállán könnyű fátyol leng. Nyusztos kalpagjának kócsagbokrétája Gyengén leng, ha fúvall a szellő reája. (Csokonai Vitéz Mihály) A haja … kibomolva lengett a levegőben, mint a zászló. (Gárdonyi Géza) Egy rózsaszínű csipkefüggöny lengett az ablakon. (Krúdy Gyula) A fán a levelek | lassan lengenek. (József Attila) || b. <Személy vmely tornaszeren, trapézon> függeszkedve, támaszkodva úgy mozog, lebeg, hogy végül is át- v. kifordul.
2. (költői) <A levegőben v. a vízen mozgó tárgy> erre-arra vetődik, billen; lebeg, ring. A haragos sas leng feketedve fölöttük. (Vörösmarty Mihály) Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék leng a csónak. (Vajda János)
3. (választékos) <Személy> az így mozgó tárggyal együtt hasonlóképpen mozog. A gyerek boldogan leng a hintával. Andalogva lengenek a csónakban.
4. (választékos) <Szél> alig érezhető haladással, könnyed hullámzással fúj. Szellő leng a rét felett. S ott, hol esti szél leng Zöld fák közül, Forrás ömledezne Kunyhóm körül. (Kölcsey Ferenc) Künn szél sem lengett. (Vörösmarty Mihály) Fölserken a szél Rózsák öléből, S völgyek hűs árnyain Zokogva leng. (Bajza József) || a. (választékos) <A levegőben levő gőz- v. gáznemű anyag> finoman eloszolva, lebegve ide-oda áramlik, hullámzik. A szobában illatár leng. Orrában még mindig ott lengett az étterem szaga. (Kosztolányi Dezső) || b. (választékos) <Fény- és árnyjelenség, légies tünemény, alak> könnyedén ide-oda mozog(ni látszik). Leng az árnyék, a délibáb. Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett. (Kölcsey Ferenc) Ti lengtek itten Mécsem körül, ti népem ősei! (Petőfi Sándor) || c. (ritka, irodalmi nyelvben) <Személy> árnyhoz hasonlóan légies, finom könnyedséggel, harmonikus mozgással jár, mozog. Csak úgy lengett a termekben, mintha nem is a földön járna. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben, költői) <Bánat, szomorúság> észrevehető, meglátszik vkin, vmin. Lyányka, néked Szelíd bánat leng arcodon. (Kölcsey Ferenc)
Igekötős igék: aláleng; átleng; beleng; elleng; kileng; körülleng.
Szóösszetétel(ek): teng-leng.
