lerohan
lerohan ige
1. tárgyatlan <Ember, állat fent levő helyről> vmely szempontból lent levő helyre v. hely felé rohan. Lerohan a lépcsőn; lerohan az utcára. Lerohant Szegedre. A szélső lerohan a labdával. Sikoltozva rohant le elkábult férjéhez. (Jókai Mór) Az inas …, akit lerohanni látott, visszatért. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyatlan <Rendsz. folyóvíz> nagy sebességgel s rendsz. nagy tömegben lefolyik, lezúdul (vhonnan vhova). Az ér zuhogva rohant le. A megáradt folyó lerohant a hegyről. A vad özön lerohant s a város lábbadoz ismét. (Vörösmarty Mihály) Büszkén rohant le a szilaj patak. (Arany János) Hegyi patakok rohantak le, … mély utat vágva maguknak a vörös-sárgás agyagban. (Mikszáth Kálmán)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Hirtelen, nagy erejű támadással rajtaütésszerűen legyőz, elfoglal vmit. A vad hordák lerohanták a védtelen országot. || a. tárgyas (átvitt értelemben, sport) Erős támadással megbénít, ellenállásra képtelenné tesz vkit, vmit. A csapat mindjárt a mérkőzés elején lerohanta ellenfelét. || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Erélyes fellépéssel, lendületes beszédével, elképesztően sok adattal, érvvel a válaszolásra, ellenvetésre képtelenné tesz, lehengerel vkit, vmit. Ismereteinek özönével lerohanta. Számadatokkal rohanta le. Szóáradatával úgy lerohant, hogy nem is tudtam válaszolni.
lerohanás; lerohanó; lerohant.
