leszáll
leszáll tárgyatlan ige
1. <Repülő állat v. gép> szállva, lebegve, vmely lent(ebb) levő helyre, ill. a földre ereszkedik. A madár leszáll a háztetőre, a pillangó a virágra. A repülőgép leszáll a repülőtérre. Leszállott a páva Vármegyeházára. (népköltés) Te cifra kis madár, … leszállsz a vár fokára. (Bacsányi János) Szállj le hozzám, szállj le hozzám, Repkedő kicsiny madárkám. (Vörösmarty Mihály) A kollégium négyszög udvarán … | egy fürj szállt le. (Szabó Lőrinc) || a. <Ember> repülőgépen utazva azzal együtt a földre ereszkedik. Prágában leszálltunk, azután tovább mentünk. || b. A gépből kiugorva ejtőernyővel leereszkedik. A határban ejtőernyős csoport szállt le. || c. (átvitt értelemben, költői) <Földön túli, gyak. képzeletbeli helyről> földre ereszkedik, száll, jut. Leszáll az égből. Szállnának le reád Graecia isteni, | Kik hajdan lehozák Attila földire | A nagy mestereket s bölcs tudományokat. (Berzsenyi Dániel) [Rákóczi.] Szállj le hozzánk hősi szellemeddel, Ha kezdődik majd az ütközet. (Petőfi Sándor) || d. (átvitt értelemben, választékos) Az álom leszáll a szemére: elalszik.
2. (ritka) <Elhajított tárgy> nagy ívben leesik. Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, Egy nemes vitéznek lőn szörnyü halála. (Arany János)
3. Leszáll vhova: <ember> vmely lentebb levő helyre, kül. a föld v. a víz felszíne alá ereszkedik, megy. A búvár leszállt a folyó fenekére. Egy bányász tűzoltó készülékkel fölszerelve leszállt az égő aknába. Leszállnék érted a mély földközépig, Csakhogy te élj. (Vörösmarty Mihály) A vándor … a völgybe leszállott. (Kemény Zsigmond) Az asszony leszáll a kamrai létrán. (József Attila) || a. (vonzat nélkül) <Bányász> föld alatti munkahelyére megy. Ma többen szálltak le, mint pénteken. || b. (ritka, irodalmi nyelvben) Leszáll a sírba: meghal.
4. Leszáll vmiről: <ember, ritk, állat> lelép, lejön, lemegy vhonnan, ahol az előbb tartózkodott. Leszáll az ágyról, a székről; leszáll az autóbuszról; leszáll a kerékpárról, a szekérről, a villamosról, a vonatról; leszáll a ® piedesztálról. Jöve az [= Laczfi–Apor], s vontatva sátor alá lépe. De király a trónrul leszálla elébe. (Arany János) Leszállt a lováról, és tartotta a kantárnál fogva. (Gárdonyi Géza) Amikor a vonatról leszálltunk, a detektívek sorfalával találtuk magunkat szemben. (Kuncz Aladár) || a. (vonzat nélkül) Elhagyja az igénybe vett közlekedési eszközt, mert nem utazik tovább. A következő megállónál leszállok. Meg fogom húzni a vészféket és leszállok. (Hunyady Sándor) || b. <Hím állat> a nemi aktus után a nőstényről leugrik. A kakas leszállt a tyúkról. || c. (argóban, durva) Leszáll vkiről: megszűnik vkit háborgatni, terhére lenni, nyakán lógni; nem zaklatja tovább. Szállj le már rólam!
5. (választékos) <Égitest, főleg a nap> a látóhatár széléhez érve, eltűnik szemünk elől; lenyugszik, lemegy. A nap megint leszálla, Elvégezé futását. (Csokonai Vitéz Mihály) A hold még le sem szállt, midőn már a hajnal kezdett hasadni. (Jókai Mór) || a. (választékos) <Est, a földre ereszkedő homály, sötétség> a földet lassan ellepi, betakarja, ráereszkedik. Leszáll az alkonyat, az éj, az esthomály, a sötétség, a szürkület; leszállt az ® este. Kertemre szelíden Az estve leszáll. (Kölcsey Ferenc) Fenn már a hold, leszáll az éj, S nem tűnnek gondjaim. (Vörösmarty Mihály) Fekete hínárra leszállott az este. (Juhász Gyula) || b. (átvitt értelemben) Fénye le ne szálljon soha is napjának … (Arany János)
6. <A levegőben v. vmely folyadékban lebegő test, anyag> saját súlyánál fogva lassan leereszkedik, lemegy, és – ha szemcsés – leülepszik, lerakódik vmire. Leszáll a köd, a pára. Nagyon leszáll a füst. Leszállnak a felhők a hegy oldalára. A seprő leszáll a hordó aljára. A por leszáll a bútorra. Várjunk addig, amíg leszáll a kávé üledéke. Tegnap leszálla csendes Cseppekkel egy esőcske, Megáztatá az erdőt. (Csokonai Vitéz Mihály) A hó, a holt föld téli szemfedője Az éjen át A temetőre Leszállt. (Petőfi Sándor) || a. Leszáll vmi: vminek, kül. kávénak, bornak üledéke, seprüje leülepszik. Még nem szállt le eléggé a kávé.
7. Leszáll vmi: vminek a szintje alacsonyabb lesz, lejjebb ereszkedik; <víz> leapad. Hidegben leszáll a hőmérő higanyszála. || a. <Talaj, saját súlyánál fogva> lejjebb ereszkedik; lesüllyed, lesüpped; <épület> megsüpped. Néhány centiméterrel leszállt a ház. A talaj az évek folyamán nagyon leszállt. || b. (népies) Leszáll a töke: a bélnek egy része benyomul a herezacskóba, és megnyújtja.
8. (átvitt értelemben, zene) Leszáll vmi: vmely húr v. húros hangszer eredeti hangolása <egy v. több húr lazulása, tágulása következtében> lesüllyed, s ezért hangja mélyebb lesz; megereszkedik. Leszáll a hegedű, a zongora. Nagyon leszállt a g-húr. || a. (átvitt értelemben) <Hangszer hangja a húrok lazulása, ill. emberi hang kedvezőtlen lelkiállapot miatt> mélyebb lesz; leereszkedik. Leszáll a hegedű, a zongora hangja. A haragtól egészen leszállt a hangja. || b. (átvitt értelemben, zene) <Egy v. több énekes> mélyebb hangon énekel, mint ahogyan elkezdte az éneket; fokozatosan a kelleténél mélyebb fekvésbe csúszik. Mire a végére jutott a dalnak, egy egész hanggal leszállt. A jó kórus egy félhanggal sem száll le.
9. (átvitt értelemben) <Ár v. más változó mennyiség> bizonyos mértékig v. a legalacsonyabb fokig lecsökken. Leszáll vminek az értéke; leszáll a hőmérséklet. A csapadék mennyisége leszállt egészen alacsonyra. Az élet [= a gabona] ára a piacokon kétségbeejtőleg leszállt. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben, ritka) Leszáll vmi: vmely vele kapcsolatos mennyiség lecsökken vmennyire, vmeddig. A lap leszállt négyszáz előfizetőre. || b. (átvitt értelemben, ritka) <Vki alkuban, ajánlatban, tárgyalásban> lemegy vmeddig. Leszálltam ötven forintig. A felső tábla közbenjárásával a kormány leszállt egész háromszázezer forintig a követelésével. (Jókai Mór)
10. (átvitt értelemben, költői) <Érzelmi háborgás, indulat> lecsillapodik. Kont, lassan a szavakkal, már heved Leszállhatott, most csendesen beszéljünk. (Vörösmarty Mihály)
11. (átvitt értelemben, régies) <Hierarchikus társadalomban magasabb társadalmi helyzetből> alacsonyabb helyzetben élők közé önként leereszkedik. Mért leszállani? | Hát nem nemesb, ha őtet emelem fel? (Madách Imre) A dán történetíró nem restellte a nép közé leszállni, összegyűjtögetni a regényes mondákat. (Jókai Mór)
Szólás(ok): ld. ló.
leszállás; leszállt.
