leszálló
leszálló melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami vhonnan leszáll (1–6) vhová. A villamosról leszálló utas; a hegy mögé leszálló nap; a leszálló köd, por; (légkörtan) leszálló légáramlás: nagy nyomású léghalmazokban v. a hegységek szélárnyékos oldalán keletkező, lefelé irányuló l.; a leszálló repülőgép; a víz fenekére leszálló szilárd részecskék; az aknába leszálló bányász. || a. (átvitt értelemben) Olyan, amely árban, értékben, mennyiségben csökken, leszáll (9); lemenő. Leszálló árak; leszálló hőmérséklet.
II. főnév -t, -ja
1. Vhonnan leszálló személy, főleg vmely közlekedési eszközről leszálló utas. Nincs leszálló? Tessék jelezni, ha van leszálló!
2. (ritka) Leszállóhely, megállóhely.
3. Leszállóban van: éppen leszáll. Leszállóban voltam, amikor a vonat elindult. || a. (ritka) Leszállóban van a nap: éppen lenyugszik, a látóhatár széléhez közeledik. A nap már leszállóban volt. (Gárdonyi Géza)
