lét
lét főnév -et [ë v. e], -e [e]
1. Az a tény, hogy vki, vmi van; vkinek, vminek a megléte, létezése. Önálló lét; az ember, az egyén léte; az állam, a társadalom léte. Az atombombának még a puszta léte is fenyegeti az emberiség békéjét. Csak ember műve csillog és zörög, Melynek határa egy arasznyi lét. (Madách Imre) Mindenki szent, ki életet nyer, … S átkozott, ki létjét siratja. (Ady Endre) || a. Élet, életben maradás, fennmaradás, megélhetés. A lét vagy a nemlét kérdése; küzdelem a létért; a létért való küzdelem; ® megtámadja vkinek, vminek a létét. Az ország létét veszélyeztette a német behatolás. || b. (főleg összetételben) Vkinek, vminek a maga helyzetében, állapotában megnyilvánuló vmilyen volta. Álmodoztam egykor én, | Hogy még Göröghon szabad lész: | Mert … Nem hittem szolga létemet. (Arany János–Byron-fordítás)
2. (filozófia) A természet, az anyag, a külső világ mint a tudaton kívül levő, a tudattól független objektív valóság. Lét és tudat; társadalmi lét: a társadalom anyagi életének viszonyai, körülményei, feltételei; a gondolkodás viszonya a léthez. A filozófia alapvető kérdése: a lét és a gondolkodás viszonyának a kérdése. A marxista filozófiai materializmus azt tanítja, hogy a lét, az anyag az elsődleges, a tudat pedig másodlagos, mert emez csupán tükröződése a létnek. Nem az emberek tudata az, ami létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tudatukat meghatározza. Terepély fádon, oh lét és idő! | Levélként emberek milljója nő. (Tompa Mihály) Hatalmas filozófiai művek keletkeztek, amelyek megoldották a lét értelmét. (Nagy Lajos) || a. (filozófia) Az a tény, hogy a valóság a tudattól, a szubjektív szemlélettől függetlenül van, megvan; a valóságnak az a vonása, hogy van; a valóságnak a létezése. A lét formái. Minden létnek az alapformája: a tér és az idő. Mi itten örök: a halál-e, vagy a lét? (Vajda János)
3. (csak birtokos személyraggal) Az a tény, hogy vki vhol van; tartózkodás. Pesten létemkor említette. Itt nem létét nem vehetjük tekintetbe.
Szóösszetétel(ek): 1. létfenntartó; létok; 2. ébrenlét; egyedüllét; együttlét; erőnlét; fennlét; hogylét; hollét; itthonlét; ittlét; jelenlét; jobblét; jólét; jóllét; készenlét; kilét; közellét; meglét; nemlét; otthonlét; ottlét; öröklét; rosszullét; távollét.
