levelező [2]
levelező [2] [e-e-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki levelez [2], levelezésben [2] áll vkivel. Az anyjával levelező fiatalasszony.
2. Levelező tag: <vmely tudományos társaságban, akadémiában> a rendes tagnál egy fokkal alacsonyabb címmel felruházott, választott t.
3. (régies) Levelező gyorsírás: a gyorsírásnak olyan rövidítéseket alkalmazó foka, amely csak a lassú diktálás leírását teszi lehetővé.
4. (iskolai, 1945 után) Levelező oktatás, tanfolyam: <némely, kül. felső fokú tanintézetben> az előadásokon rendszeresen részt venni nem tudók számára létesített olyan o., t., amelyen az előadók s a hallgatók közti érintkezés – a vizsgák kivételével – főként írásos formában (levélbeli tájékoztatás, jegyzetek útján) történik. Megkezdődött az őszi levelező tanfolyam. Beiratkozik a levelező tanfolyamra. || a. (iskolai, 1945 után) Ilyen oktatási formában hallgatóként részt vevő <személy>. Levelező hallgató. || b. (iskolai, 1945 után) Ilyen oktatási formával kapcsolatos. Levelező tagozat.
5. (régies) Vmiben lapozgató <személy>. A kalendáriumban levelező aggastyán.
II. főnév -t, -je [e]
1. Vkivel levelezésben [2] (1) álló, vkivel levelezést folytató személy. Jó levelező; lusta levelező. Édes Miskám, szeressük egymást, … s mindenek felett ne legyünk oly rest levelezők. (Arany János)
2. (kereskedelem) Kereskedelmi levelezést tanult személy, ill. vmely vállalatnál a levelezést végző alkalmazott. Képesített kereskedelmi levelező; orosz–angol levelező; a vállalat levelezője. Volt igazgató, helyettes igazgató, … három kisasszony, levelező …, akkora volt a havi rezsi, mint az egész városházáé. (Móricz Zsigmond)
3. (hírlapírás) Vmely újságot, folyóiratot városa, faluja, üzeme stb. közérdekű eseményeiről levélben, közleményben tudósító személy. Alkalmi, állandó, rendes, üzemi, vidéki levelező. Falusi levelezőink írják … A hírlapok … megyei levelezői a pártok állásának statisticáját adják. (Eötvös József) Az a széplélek a Divatcsarnok vidéki levelezője. (Jókai Mór)
4. (iskolai, 1945 után, bizalmas) Levelező (I. 4a) hallgató. A levelezőknél is tanít.
5. (régies, hivatalos) Kereskedelmi levelező: <az Osztrák–Magyar Monarchia külügyi szolgálatában> külképviseleti tisztviselő, aki kereskedelmi ügyekben közvetlen kapcsolatban állt az illetékes hazai hatóságokkal; kereskedelmi attasé.
6. Vmilyen levelezéshez mintákat adó, ilyeneket tartalmazó könyv. Kereskedelmi, szerelmi levelező.
Szóösszetétel(ek): 1. levelezőkönyv; levelezőnő; 2. munkáslevelező.
levelezői.
