levon
levon ige
1. tárgyas <Vmely összegből, mennyiségből, mérhető mennyiségű dologból> elvesz vmennyit. Tízből levon ötöt. Éveink számából le kell vonnunk a háborús éveket. Az én fiatal koromban (Vonj le negyven évet) Magyar volt a honfi keble, Csak a lába német. (Arany János) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Pénzösszegből, járandóságból> vmilyen címen, vminek a fejében, vmire elvesz, ill. visszatart vmennyit. Húsz százalékot levon vmiből; levonja a ® levonandókat; levonja a költségeket. A vételárból az előleget levonja. A búzából tizenöt kilót vám címén levontak. A fizetéséből levontak száz forintot. Könyvrészletre, törlesztésre, útiköltségre levontak száz forintot. Fordíttatok veled valamit, s amennyi hibát ejtesz a latinban, annyi aranyat vonok le. (Mikszáth Kálmán) Anna … szedegette a szilánkokat … Az asszony … pirongatta … : „Látja, Katica sohase tört semmit. De azért levonom a béréből.” (Kosztolányi Dezső) Az első heti díjamból mindjárt busásan levonta az árát mindannak, amit előlegezett. (Babits Mihály)
2. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Levon vmiből (vmennyit): <vmely tény, tényállás, körülmény> bizonyos mértékben csökkenti, mérsékli vminek az értékét, ill. leront vmely tulajdonságot. Ez nem von le semmit a cselekedet értékéből. Sokat levon ennek a műalkotásnak a szépségéből, hogy mesterkélt. Gvadányi … ha előkészítve találta útját, ez szerencséje, de nem von le érdeméből. (Arany János) Legtöbben a tisztes öreg urat fogták körül …, az ölébe rakták a kis gyerkőcöket … Ez sokat levont a jelenet tragikumából. (Jókai Mór)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Vmiből levon vmit: vmely tényből, tételből, igazságból megállapít vmely új igazságot, ill. vmely tanulságot merít belőle. Levonja vkiről a ® konzekvenciát; vmiből azt a következtetést vonja le, hogy …; levonja a ® tanulságot. Ön igen jó logikus hírében áll …, de én úgy találom, hogy kissé gyorsan vonja le a következtetéseit. (Ambrus Zoltán)
4. tárgyas (ritka, nyomdászat, fényképészet) <Képet, nyomatot vmely negatívról> megfelelő eljárással pozitívként előállít. Tíz másolatot levont a lemezről. A fényirdász [= fényképész] csak ezt az egy képet vonta le. (Jókai Mór)
5. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Lehúz (főleg I. 1, 2, (II) 1, 2). Partra szállottam. Levonom vitorlám. (Berzsenyi Dániel) A herceg egy gyűrűt vont le ujjáról. (Krúdy Gyula) Az asszony … torz mozdulattal vonta le a két szájvégét. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (elavult) Levesz (2). Szemeit levoná a kékes egekről. (Vörösmarty Mihály) Levontad rólok kezedet. (Petőfi Sándor)
levonatlan; levonható; levonó; levonogat; levont.
