lezár
lezár tárgyas ige
1. Lezár vmit: vmely láda- v. táskafélének a fedelét lehajtva, ill. a nyílására ráhajtva, zárral, rendsz. hosszabb időre bezárja, v. vmely más módon rögzíti, hogy erőszak nélkül föl ne nyithassák. Lezárja a kazettát, a koffert, a ládát, a szelencét, a táskát. Lezárták a koporsót. || a. (ritka) <Ajtó-, ablaknyílást elzáró redőnyt> leereszt, lehúz, esetleg bezár. A ház … redőnyei le vannak zárva az utca felől. (Jókai Mór)
2. (választékos) Lezárja a szemét: a) behunyja a szemét, rendsz. hogy elaludjék. Reggel felé végre lezárta a szemét egy fél órára. Szép menyasszony szemét le se zárja … (Arany János) b) meghal. Mi lesz veletek, ha én lezárom a szemem? || a. (választékos) Lezárja vkinek a szemét: (rendsz. halottnak) lefogja a szemét. || b. (irodalmi nyelvben) Lezárja vkinek a szemét, (szem)pilláit: <álom, halál> utolér, meglep vkit. Édes este! … | Zárj le már szemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem volt rossz alvó, de olyan türelmetlen, hogy azt a fél órát sem akarta kivárni, amíg az álom természetes módján zárja le pilláit. (Hunyady Sándor) || c. (ritka) <Ajkat> szorosan összecsuk. || d. (irodalmi nyelvben) Vkinek az ajkát v. a száját csókkal zárja le: <kül. gyöngéd elhallgattatásként:> ajkát vkinek ajkára illeszti. Száját lezárták csókkal. (Jókai Mór)
3. <Levelet> borítékba tesz, és a borítékot leragasztja, ill. (régies) összehajtja, s a hajtásnál viaszpecsétet nyom rá. Piroska … a levelet bevégzi, Lezárja viasszal. (Arany János) || a. <Csomagot> becsomagolva spárgával átköt, esetleg záró bélyeggel, bélyegzővel ellát. || b. <Zsákot, csomagot kötelékének a végén> záró ólommal lát el; leplombál.
4. Lezár vmit: vmely edénynek, palacknak a fedelét, dugóját záró szerkezettel rögzíti. Lezárja a befőttes üveget, az ételes dobozt, a zsíros bödönt.
5. <Helyiséget, lakást> rendsz. hosszabb időre bezár, elzár vki elől. Lezárták a lakásukat, és elutaztak. A harmadik szobát télire lezárták, hogy ne kelljen fűteni. Az a gazember le szokta zárni a szobámat … (Krúdy Gyula) || a. <Helyiséget, lakást> hatósági intézkedéssel bezár és lepecsétel, hogy további intézkedésig senki be ne juthasson oda. Az elhunytnak a lakását tüstént lezárták. || b. (ritka) Lezár vmit: vmely tárgyra, anyagra rázárja annak a helyiségnek, tartálynak ajtaját, fedelét, ahol, amelyben az van. A drága műszert lezárva tartja a fiókjában.
6. <Személyt> börtönbe, fogházba zár; bezár, elzár. Három évre lezárták.
7. <Útszakaszt, területet> kordonnal, kerítéssel stb. elrekeszt v. körülvesz annak jeléül, hogy a közforgalom alól kivonja. Javítás miatt az utat lezárták. A pálya környékét a rendőrség lezárta. || a. Lezár vmit: vmely helyiségbe v. lakásba idegenek belépését, bejárását tilalommal megakadályozza. A múzeum egyik termét lezárták a nagyközönség előtt. Járványos betegség miatt lezárták a lakást. Lezárták a folyosót, mert megkezdik a festési munkálatokat.
8. (műszaki nyelv, villamosság) <Gőzt, áramot> elzár, s ezzel áramlását, működését, hatását megszünteti.
9. (átvitt értelemben) <Hosszabb időn át, több szakaszban folyó eljárást, tevékenységet> mint elintézettet befejez, ill. befejezettnek nyilvánít; nem folytat tovább. Lezárják a felvételt, a jelentkezést. Lezárták a tanácskozást. Ezzel lezártuk a földreformot. Az ügy ezzel még nincs lezárva. A maga részéről lezárta az ügyet. || a. (átvitt értelemben) <Vmely kimutatást> befejezettnek nyilvánít úgy, hogy vmely záradék beírásával megakadályozza további tételek beiktatását, és összefoglalóan megállapítja a számszerű helyzetet. Lezárja a jegyzéket, a leltárt, a számadást; lezárják a pénztári naplót. Az osztályfőnök lezárta a bizonyítványokat. A beiratkozás után összeállították a statisztikát, és lezárták az anyakönyvet.
10. (átvitt értelemben, építészet) <Teret, térséget> elhatárol a környezetétől, zárttá és befejezetté tesz. A kupola lezárja a belső teret.
lezárás; lezárat; lezárhatatlan; lezárható; lezáró; lezárt.
