liszt
liszt főnév -et, -je [ë, e] (rendsz. csak egyes számban)
1. Gazdasági növények, főleg gabonaneműek magvaiból őrléssel készített finom, rendsz. fehér, porszerű termék, amelyből kenyér, sütemény, tészta stb. készül. ® Nullás liszt; ® egyes liszt; ® kettes liszt; ® hármas liszt; ® négyes liszt; barna, darás, dercés, fehér, finom v. ® fogós liszt; ® grízes v. dupla grízes liszt; ® sima v. lágy liszt; egy kiló liszt; lisztből gyúrt gombóc; lisztet dagaszt, szitál; lisztté őröl vmit; liszttel beránt, meghint vmit. Az asszony … hozott … egy tál lisztet vagy egy zacskó kását … (Gárdonyi Géza) Az anyám … vízzel kavarta a tésztát. És én tűnődve néztem …, ahogy a kavarófa csomóba olvasztotta a lisztet. (Móricz Zsigmond)
2. (főleg összetételben) Általában porszerűen apróra, porrá tört, zúzott, mállott anyag. A bányász arcát a kő finom lisztje borítja. A szú lisztté őrli a fát. || a. (bányászat) A zúzóban porrá tört, osztályozott és tisztított érc.
Szóösszetétel(ek): 1. lisztadag; lisztár; lisztatka; lisztdrágítás; lisztellátás; lisztfajta; lisztfelesleg; lisztfinomságú; liszthozam; lisztkereskedő; lisztkészlet; lisztlopás; lisztmennyiség; lisztmérő; lisztminta; lisztnemű; lisztgép; lisztpor; lisztszita; lisztszitálás; lisztszükséglet; liszttermék; liszttípus; liszttöbblet; lisztügynök; lisztüzér; lisztüzlet; lisztvám; lisztvizsgálat; 2. babliszt; burgonyaliszt; búzaliszt; csontliszt; daraliszt; finomliszt; főzőliszt; halliszt; húsliszt; kenyérliszt; kukoricaliszt; lángliszt; pehelyliszt; rétesliszt; rozsliszt; szójaliszt; takarmányliszt; tápliszt; tejliszt; vérliszt; zabliszt; zsemleliszt.
