logikus
logikus melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. (választékos) A logika (1, 2) szabályainak, törvényeinek megfelelő. Logikus gondolatmenet, következmény. Gondolatait logikus rendszerbe foglalta. Ebből a tételből logikusan következik, hogy … Ön logikusan … úgy gondolkodott, hogy a zsarnokot azok közül ölhette csak meg valaki, akik haragudtak rá. (Karinthy Frigyes)
2. (választékos) Az előzmények után természetesen, magától értetődően következő; ésszerű, következetes. Ez logikus válasz volt. Ennek logikusan így kellett bekövetkeznie. Az lett volna a logikusabb, ha nem jön el.
II. főnév -t, -ok, -a (ritka, filozófia, tudományos) A logikát, a logika tudományát művelő, logikával foglalkozó személy. Erről a kérdésről már sokat vitatkoztak a logikusok.
logikusság.
