magamaga
magamaga névmás, visszaható (csak 3. személyben) magamagát
<Nyomósítva:> maga (főleg I. 1a–f, l). Vmi magamagát ® dicséri; magamagát okolja, kínozza. A tétel magamagát igazolja. Aki az ételen takarékoskodik, magamagának ellensége. [A mágnásokhoz.] Az alkalom maga magát kinálja, Ütött a nagy bosszuállás órája. (Petőfi Sándor) Szekretárius [= titkár] uram magamagának is titok. (Vas Gereben)
