magnetikus
magnetikus [ë v. e] melléknév -an, -abb (választékos)
Különlegesen vonzó hatású, tulajdonságú; mágneses, delejes. Magnetikus erő, hatás, vonzás. || a. (ritka, régies) Hipnotikus, delejes (2). Meglesz – mondá a polgármester, fölvillanyozva a vállain nyugvó kéz magnetikus erejétől. (Mikszáth Kálmán)
magnetikusság.
